Nekem Csak Te Kellesz .

343 20 3
                                    

Ebben, a részben 🔞 van.

- Jössz velem fürdeni? - Kérdezte, Tom vigyorogva.

- Nem!

- Szóval jössz! - Kapott hirtelen, a vállára, és paskolta meg fenekemet.

- Tom tegyél már le! - ütögettem hátát.

A fürdőbe érve lassan le tett, a padlóra, és felém fordult.

- Le vetkőzöl? Vagy, én vetkőztesselek? - Nézett rám kacéran.

- Ne is próbálkozz! Menj egyedül fürdeni, én nem megyek!

- Nem szeretem ha parancsolgatnak nekem.

- És, ezt ki nem szarja le? - Néztem most, én rá sunyin.

- Vetkőzz! Utoljára mondtam el! - Vette le ruháit, és be állt, a tus alá.

Végig néztem izmos kidolgozott testén, aztán el kezdtem le venni, a ruhámat.

Mire be léptem, a zuhany alá, a víz pont olyanra volt állítva mint, ahogy én szeretem pedig tudom, hogy, ez neki nagyon meleg. A vörös hajam rá olvadt, a mellemre, ezzel takarva előtte felső testem.

- Miért vagy tőlem, ilyen messze? - Nézett rám vágytól ajzott tekintettel.

- Itt vagyok tőled 20 cm - re.

- Pont, ez, a baj baby - Rántott magához, így éreztem, ahogy, a hasamhoz nyomódik kemény férfiassága.

- Tom engedj már el.....

- Szeretlek Ruby - Nézett szemembe, és rá hajolt számra, és úgy csókolt, mintha nem lenne holnap.

Hatalmas kezei minden egyes porcikámon ott volt. Éreztem, ahogy olvadásnak indultam, a karjai közt.

- Tom......

- Ne beszélj már annyit! - Fordított meg így, a mellem, a hideg csempének nyomódott.

- Az enyém vagy Ruby! Minden egyes porcikád, az enyém! - Végig csókolt nyakamtól egészen, a hátamig.

Éreztem, a szája, a fenekemnél jár, az egész testem megremegett, és kapkodtam, a levegőt.

- Tom mit művelsz? - Nyögtem ki nagy nehezen.

- Azt mondtad , a farkam nem lehet benned, de, a nyelvemről nem volt szó - Tárta szét lábam, s izgatni kezdett nyelvével.

Egy percig még, a látásom is el ment minden egyes porcikám megremegett, s bizsergett.

- Hagyd abba én...... - Nyögtem ki, és éreztem, ahogy belém csúsztatta két ujját, és itt végem volt szemem össze szorítva értem el, a csúcsra.

Tom úgy szorított magához, mintha, én lennék, az oxigén palack.

- Ne legyél féltékeny, mert nekem csak te kellesz - Suttogta fülembe, én pedig simogatni kezdtem körém fonódó karját.

Babáim bocsika, hogy ennyi, ilyen jelenet van benne, de ilyenre akartam meg írni, ezt a könyvet. 😅🥰

Te más vagy ~Tom Kaulitz. Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin