I am afraid of you ( Befejezett)

4 Nyaklánc

A másnap reggel hasonlóan kezdődött a többihez, a reggeli rutinom el végezve le mentem a konyhába ahol már ott volt Nox is.

- Jó reggelt. - köszöntem.

- jó reggelt cica. - mondta, mire csak megráztam a fejem lemondóan, majd le ültem vele szemben.

- Most már ez lesz a becenevem? - kérdezem.

- Talált. - mondja egy fél mosollyal, ha én fele ennyit tudnék mosolyogni mint ő...

- Akkor jobb ha én is kerítek egyet, csak hogy egymás idegeire tudjunk menni. - mondom mire fel kuncog.

- Nekem nem adhatsz nevet. - mondja komolyan.

- Meg ijedtél? - kérdezem fel húzva egyik szemöldököm.

- Én? Nem szokásom. - mondja.

- Akkor? - kérdezek vissza.

- Na jó, csináld ha ez téged boldoggá tesz. - mondja.

- Nem tudom mi tesz boldoggá, de ha ez lesz az, akkor el mondom. - válaszolok, mire elégé érdekes arcot vág.

- Nekem mennem kell, viszont holnap itthon leszek, légy jó cica. - mondja majd az ajtón távozik.

A Lenox-ból Lenovo is lehetne de valljuk be szemétség lenne egy laptop márkával csesztetni egész nap.

Fel álltam az asztaltól, majd a tányérokat át vittem a mosogató tálcára.

- Köszönöm. - mondta Andrea.

- Nincs mit. - mondom, majd már éppen mennék el mikor.

- Kedveled? - kérdezi.

- Nem, igazából jó rég óta nem érzek semmit. - mondom.

- Mit csinált veled az apád? - kérdezi.

- Tönkre tett. - válaszolom.
- Ő sem lesz jobb, bármennyire is szeretném. - mondom. Amire nem reagált hisz tudta hogy igazam van, ha nem lenne megcáfolná.
- Gondoltam. - mondtam majd fel mentem az emeletre.

Amikor dél lett le mentem ahogy kérte és ettem is bár csak keveset. Ezután fel mentem, majd kerestem egy filmet és azt néztem, aztán pedig még egyet, hirtelen arra lettem figyelmes hogy besüpped mellettem az ágy, mikor oldalra néztem Nox volt az, ahogy realizálódik bennem milyen közel is van, rögtön elhúzódom tőle.

- Cica. - mondja a szemembe nézve.

- Róka. - mondom, mire oldalra biccentett fejjel néz rám.

- Miért Róka? - kérdezi.

- Mert hasonlít rád. - mondom.
- Ezzel a félre biccentett fejjel meg végképp. - mondom.

- Végül is, nem rossz választás, a cica fél a rókáktól, és te olyan vagy mellettem mint egy ijedt kis cica. - mondja komoly hangon.

- Vigyázz meg ne karmoljalak. - mondom és még magamat is meglepem ezzel.

- Remélem egy hét múlva is ilyen nagy lesz a szád, szeretem a vad lányokat. - mondja mire megint görcsbe szorul a gyomrom.
- 4 nap és az enyém vagy, remélem kellő képen megszoksz. - mondja sejtelmesen.

- Istenem segíts rajtam. - sóhajtottam fel.

- Ő nem fog. - mondja..

- Ja, én is ettől félek. - mondom, és amennyire rossz viccnek tűnik, pont annyira komoly minden szavam.

- Mesélj, az otthoni életedről. - mondja de ez nem kérés volt.

- Nem hiszem hogy szeretnéd. - mondom és inkább a padlót kezdem kémlelni.
- Semmi szép nincs benne. - teszem hozzá halkan.

- Mesélj. - mondja megint, parancsokat oszt semmit sem kér.

- 5 Éves voltam, akkor utoljára voltam boldog, mikor anya, apa és én ki mentünk a Duna partra, az a kép is akkor készült, apa csinálta, aztán hazafelé autó baleset történt, egy részeg autós oldalból belénk hajtott, pont azon az oldalt ahol anya ült, a kocsi fel borult, anya el ment, apa meg, megkattant, engem hibáztat, azt hiszi, vagy reméli, hogy ha én mentem volna el könnyebb lenne, akkor anya itt lenne, bár végződhetett volna úgy is hogy mind ketten el megyünk, ezzel is csak jót tett volna nekem a sors, és most nem ülnék itt egy vad idegen mellett, azt  ecsetelve, hogy mennyire is utálom ezt az egészet. - magyarázom megállás nélkül, mintha muszáj lenne.

- Mit csinált veled? - kérdezi meg.

- Ne várd hogy beszéljek róla mert nem tudok. - mondom komolyan.

- 4 nap Cica, gondolkodj el rajta, mikor teregeted ki a lapjaid. - mondta komoly hangon.

De mit vár? Nem tudok beszélni, így nem, nem egy olyan embernek aki fa arccal néz rám, akiben nincs semmi együttérzés, hogy beszélj valakinek életed legmélyebb pontjáról ha az illetőt nem is érdekli.
Inkább csak oldalra fordultam.

- Gyere, vacsora. - mondja, most ez az amihez legkevésbé van gyomrom, enni.

- Én nem...- kezdeném de amikor rám néz meg állok.
- Miért erőlteted? - kérdezem.

- Mert itt az van amit mondok, indulj. - mondja komoran.
Így hát fel állok és le megyek.

Mikor le érünk, le ülünk egymással szemben, ki hozzák az ételt, amit akaratlanul is muszáj vagyok le nyomni a torkomon, ennek hányás lesz a vége.

Mikor végzünk el viszik a tányérokat.

- Hozzám gyere. - jelenti ki utasító hangon.

- Jó. - mondom, majd fel állok és el indulok felfelé.

- Azt mondtam ide. - mondja kicsit ingerültebben, mikor el hagyom a szobája ajtaját.

- Csak fel veszek egy felsőt, hűvös van. - mondom rá nézve, mire bólint egyet, majd be megy a szobába, én át megyek az enyémbe, be a fürdőbe, és ki engedem ami ki akar jönni, ezután ki öblítettem a szám, majd ki mentem, fel vettem egy melegítő felsőt, majd át mentem hozzá a szobába.

Ahogy be mentem, ő az ágyon feküdt, a laptopot nyomta, oda léptem az egyik szekrény elé, volt a polcon 3 kép, az egyiken Nox volt, egy idősebb férfival, gondolom az apja, a másikon egy nővel aki az anyja lehetett, hasonlítanak egymásra, és volt egy másik, ahol mind hárman ott voltak, de mintha a kép egy része le lenne vágva, vagy hajtva, fura.

Volt a polcon egy szép bagoly, bár el volt dőlve, tenyérnyi kis tárgy volt, mint amit nyak láncra fűznek ,nagyon szép, fehér kövek voltak rajta, csak a szemei voltak feketék, és a feje forgatható volt.

- Mit csinálsz? - hallom meg Nox hangját a fülem mellől, mire összerezzenek és a kezemben tartott tárgyat is majdnem el ejtettem.

Lassan a kezem felé nyúl, majd meg nézi mit nézegettem, nagyon közel van, miniméterek választanak el tőle.

- Tetszik neked? - kérdezi.

- Igen. - válaszolok.

El lép tőlem, majd ki nyit egy fiókot és valamit keresni kezd, végül elő vesz egy láncot, amire fel fűzi a kis baglyot.

Ezután a hátam mögé lép, majd a hajamat fél oldalra teszi, keze súrolja a bőrömet, és ez a kis érintkezés is olyan, mint a forró parázs. Át teszi a láncot a nyakamba, hátul pedig össze akasztja, ahogy el engedi végig simította a nyakam, mire furcsa érzésem lesz, nem tudom el dönteni hogy jó e vagy rossz, a nyakamhoz hajol.

- Most már a tiéd. - mondja majd egy apró puszit hagy a nyakamon, mire a mellkasomban valami furcsa érzés lesz jelen, de ahogy jön úgy el is tűnik.

- Köszönöm- mondom, és most egy őszinte görbület fut fel ajkaimra, még ha csak kicsi, de akkor is ott van.

- Gyere. - mondja, majd fel ül az ágyra. Én is oda megyek, és fel ülök a másik oldalra, ezek szerint eddig filmet keresett. El indítja amit be kapcsolt, majd nézni kezdjük.