Egy Véletlen Találkozás Kezdete (~pető Bruno ff~)

5.

Ki toltottem par papirt, volt meg par apro serult, oket le kezeltem, ossze keszultem, es el indultam ki, amikor ki mentem, véletlen neki mentem egy fickonak, de annyira ismeros volt a parfüm illata... na neee ez a bruno, fel neztem ra es el mosolyodott.
Bruno: szia hercegnő
-sziaa, hát te?
Bruno: jöttem érted
-hogy hogy?
Bruno: hát gondoltam, el mehetnénk moziba, vagy esetleg étterembe, vagy csak sétálni a margit szigeten
  Mosolygott, meg ől ez a mosoly, a parfüm illatárol ne is beszeljunk, nem az a tömeg illat, inkább az amit máson nem igazan ereztem meg, kulonleges, a gondolkodasombol bruno zokkentett ki.
Bruno: mehetunk?
-ahaa
Bruno: etterem, utana seta?
-jooo
El setaltunk a kocsiig, ki nyitotta nekem az ajtot, be szalltam , o at ment a masik oldalra o is be szallt es el indultunk.
Par perc mulva oda is ertunk egy elegans kifinomult etteremhez, bruno ki szallt at jott az en oldalamra ki nyitotta az ajtot, en ki szalltam es be indultunk.
Pincér: jonapot, milyen névre van foglalás?
Bruno: Pető Bruno
Pincer: meg is van, erre jojjenek
El indultunk az ur fele, kozbe bruno at karolt a derekamnal es a fejemre puszilt.
Pincer: itt is van
Mutattott egy szepen meg teritett asztalt, a kilátás valami gyonyoru volt, látni lehetett a duna kanyart, káprázatos, bruno ki huzta nekem a szeket, le ultem es le ult o is velem szemben.
Pincer: itt is vannak az étlapok, esetleg valami italt hozhatok?
Bruno: en egy gin tonicot kernek
-En 3dl vörös bort
Pincer: rendben koszonom
Mosolyogva el ment, mi pedig beszelgetni kezdtunk brunoval.
Bruno: És mik a terveid a közel jövőben?
-Hát, Szeretnék majd gyereket, de nem most, elobb ki szeretnem elvezni az eletet, hogy fiatal vagyok es szabad, es persze a munkam, gyerek melett lehet nem tudnam annyir csinalni, de nagyon szeretek benne dolgozni, szoval igen.
Majd szeretnek egy nagy kertes házat, egy kedves, huseges, férjet, 2-3 gyereket de persze ahogy az elet adja, en mar egynek is orulnek, es gondtalan eletet.
Mosolyogva meseltem, majd ki neztem az uveg ablakon, a szep tájra.
Bruno: ez nagyon szep volt
Mosolygott o is.
Pincer: Mit hozhatok?
Én Egy roston sült csirkemellet kérnék, vegyes salátával.
Pincer: rendben, az urnak mit hozhatok?
Bruno: Én egy marha pörköltet kérnék
Pincer: rendben, hamarosan hozom
A pincer el ment, mi pedig folytattuk a beszelgetest brunoval.
-És neked mik a terveid a közel jövöben?
Bruno: szeretnek majd egy szép feleséget, gyerekeket, de persze elotte a zenei karierem szeretnem ki élni.
Mosolyogtunk mind ketten, majd ki hoztak a kajat es el kezdtunk enni.
Meg ettuk, ki fizettuk a szamlat, persze bruno mert akarhanyszor gyozkodtem nem engedte hogy ki fizessem, ki indultunk a kocsihoz, ki nyitotta nekem az ajtot, be szalltam, es el indultunk.
Egy bő 20perc mulva, le alitotta a kocsit egy erdős rész mellet.
-Hol vagyunk?
Bruno: csak gyere
Ki szálltam kicsit ilyedten, de csak nem akar megölni, vagy meg kinozni nem? Ezzel nyugtattam magam, majd meg fogta a kezem es el indultunk be az erdobe, sotet volt de kellemesen meleg.
Hirtelen fel kapott az ölebe és el indult kicsit gyorsabban...