Horthy Miklós x Zion

1. a találka

on pov:
Éppen utamon voltam a nagyságos Horthy miklóshoz a 8 órás repülőút monotonitása után egy fontos megbeszélésre. A kannibálok jogairól fogok társalogni a kormányzó úrral. Az utazás során mind a 8 órámat arra fordítottam hogy felkészüljek a rettentően fontos találkára.  

Mire odaértem végállomásomhoz megnyomtam a csengőt és Horthy uram házmestere nyitott ajtót. Elöször csodálkozott ugyan mit kereshet itt egy pont hogy felnöttkorba lépett még majdnem tinédzser fiú de mivel a meghívottak listáján látta a nevem beengedett és beljebbkisért a kormányzó otthonába.

Horthy az irodájában tartózkodott és hosszasan olvasott egy hivatali levelet. Mire végzett felpillantott ránk és megköszörülte a torkát.
-Üdvözletem Mr. Zion! Foglaljon helyet! Maga Sándor meg nyugodtan elhagyhatja a termet. Menjen és segítsen Magdolnának megfelelő ruhát választani az esti bálra!

-Esti bálra? Minek alkalmából rendezik ezt a mulatságot?-tettem fel illetlen kérdésemet.
-Nyugodjon le maga! Az egész délutánom az öné. Magdolnát unokatestvére Emil fogja kisérni! A bált Ferenc József szülinapjának alkalmából rendezik meg. De most hogy egyedül maradtunk mondja csak mit követel az ön innen repülővel  8 órára élő népe a magyar nemzettől? Legyél ügyes kiscica és illedelmesen magyarázd el miféle lázadást akarnak indítani azok az állatok!
-Elnézést kérek uram amiért ilyen kicsiny problémákkal zaklatom-néztem mélyen a szemébe-de már én sem tudom megállítani őket! A lázadások egyre erősebbek!

-A gyarmatok már nem a mi problémáink uram, bár bevallom kár lenne egy olyan derék fiatalembernek belebukni a kormányzásban mint magának! Küldünk nyugtatókat aztán csoportosan beloltjuk vele a népet!

Na szuper pont ezt nem akartam. Fordítva sül el a tervem. Sőt ezenkívül ha megtudja Horthy hogy  nincsenek is lázadások nekem végem lesz. Nem csak hogy hazudtam de még csak meg se tudtam védeni a népem. Nemhogy jogokat kapunk de még úgy is kezelnek minket mint az állatokat. Akaratom ellenére kicsordult egy könnycsepp a szememből. Azt reméltem Horthy nem veszi észre de már mindent elvesztettem szóval ezen a ponton teljesen mindegy.

-Zion úrfi ne bánkódjon pontosan tudom mi van a fejében! Túlságosan szereti a népét akármilyen vadak is. Önt csupán a jóság hajtja nem érdekli önt ki fordul ellene és ki nem. De ne aggódjon ha rám bízza életét megkamatozom képességeit.

-Uram be kell valljam hazudtam. A népem imád engem csak több jogot kér. Bíznak bennem hogy megszabadítom őket. Nyugodtam büntessen meg én elvállalom a büntetést, népem mindent bűnét a vállamra veszem!

- Maga butus! Végig tudtam hogy hazudik! Ugye tudja hogyha belháború lenne kémjeim már szolnának de ne búsoljon..Tudja mit Zion úrfi? Szabadon engedem a népét cserébe egy dolgot kérek. Kérem legyen főcseléd háztartásomban. Itt fog élni viszont a házamat sose hagyhatja el.   Jól fogunk bánni magával. Benne van?

Zion torka összeszorult. Ilyenkor már nehezebb volt ténylegesen belemenni az bármilyen alkuba. Soha többé nem láthatja a barátait. Jajj de fog ő hiányozni Kylenak. De ha ez az ár a népe szabadságáért...hát legyen.

-..én..benne vagyok..uram...

-na remek hozom is az uzsonnát gyere menjünk ki a kertbe pinikezni.

Zion nem értette. Miért pont ezt kérte tőle ez az Úr? Börtönbe is vetethette volna, hát miért fogadta el ajánlatát?  Kiérve a kertben már biztos volt benne: valami itt bűzlik és nem, nem az epresben bujkáló poloska. Igen, Horthy kivitte őt az eprek közé és épp meg parancsolta neki szedje le az epreket. Zion meg is tette ám nem tudta megállni hogy ne egyen azonnal meg egy lédús epret. Lehet Horthy éheztetni fogja őt. Nagyon félt mit fognak csinálni vele mindhiába ez a kedvesség. Be is tömött a szájába egyszerre vagy négy epret és amilyen ügyes félre is nyelte az egyiket. Elkezdett fulladozni erre Horthy segítségére sietett és megveregette hátát.

-Bocsánat uram de ezek az eprek annyira finomnak tűntek...én...sajnálom... nyugodtan zárjon zárkába...vigyen szentek közé...nem érdemlem hogy a maga udvarában szolgáljak...
-mit beszélsz butus?! Te akármit csinálsz ittmaradsz..örökre..velem...

-igenis u-zion szavát Miklós félbeszakította egy szenvedélyes csókkal. Zion megilletödött. Végülis ezért volt olyan kedves a bácsi. Ugye nem fogja szex-rabszolgának használni őt?!  Zion annyira megilyedt hogy már menekülésre készen állt amikor Horthy leteperte őt a földre. Zion menekülése érdekében beleharpott támadója arcába viszont erre a Horthy csak még hornybb lett. A megrémült Zion összekocantotta a fejüket  ennek hatására Horthy hátraesett kiscicánk pedig menekült...volna   ha nem kapta volna el a házmester. Zion ezek után egy díszes szobában ébredt fel tele furry festményekkel