Fánk

1 0 0
                                    

Az autóban kellemes hangerőn szólt a rádió és épp bámultam ki az ablakon, elveszve a gondolataimban. Egy pillanatra a mellettem lévő személyre néztem, aki bőszen figyelte az utat. Visszafordítottam a fejem és egy reszketeg sóhaj hagyta el a számat.

-Minden rendben? -zökkentett ki hirtelen.

-Mi? Ja, igen. Csak kicsit elfáradtam. 5 óra egy huzamban nem a legkellemesebb. -feleltem. Az egyetem tényleg nem játék.

-Az tényleg kemény. Nem vagy éhes? Megállhatunk valahol. -nézett rám egy pillanatra.

-Nem, köszi. Anya csinált vacsorát.

-Akkor mit szólnál ha megállnánk a Dunkinnál? -egyből megjött a kedvem ezután a kérdés után.

-Benne vagyok uram! -válaszoltam izgatottan és alig vártam, hogy egyek a finomságból.

Már a dobozzal a kezemben ültem a kocsiban és épp tömtem magamba a kedvenc fánkomat. Senki nem tud eltántorítani a pisztáciástól.

-Nem inkább vacsora után kellene megenned? -kérdezte Matt, aprót nevetve, látva milyen jó ízzel eszek.

-Én előbb édeset eszek, utána sósat. Ezt már tudnod kéne Matthew. -válaszoltam. Kiskorom óta ismerem. Amolyan család-barát kapcsolatunk van, hiszen az ő apukája a legjobb barátja az enyémnek. Minden családi programon ott vagyunk együtt, az egész család. Kivéve egy személyt. Matt anyukája már sajnos nem él. 18 éves volt, mikor elhunyt. Azóta anyukám úgy oda figyel rá, mintha a saját fia lenne. Jelenleg 26 éves, én 19 és menthetetlenül szerelmes vagyok. Persze ő ezt nem tudja, nem is sejti. Ha el is mondanám, minden tönkre tenne. Ezért úgy vagyok vele, hogy a sírba viszem ezt a titkot. Ha csak rá nézek, a szívem mélyen dobogni kezd és a gyomrom görcsbe rándul. Nem túlzok, ha azt mondom, ő a leghelyesebb férfi az egész világon. Még a személyisége is tökéletes, ami valljuk be, nagyon ritka a mai világban. De én csak álmodozni tudok róla, mert erős meggyőződésem van róla, hogy a kishúgaként kezel.

-Tisztában vagyok vele, Kim. Épp ezért mondom, fel kellene cserélni a sorrendet. -csak megráztam a fejem és láttam, hogy megérkeztünk.

Amint bementem az ajtón, anya szó szerint tárt karokkal várt.

-Hát ti merre csavarogtatok? -támadott le kérdésével.

-Kim szinte könyörgött, hogy vigyem el fánkozni. -szólalt meg Matt a hátam mögül. Hitetlenül néztem rá és egy amolyan, eztmégvisszakapod nézéssel illettem meg.

-Ej te lány. Sose bírod ki fánk nélkül. -ingatta fejét anyukám. -Matty, ugye maradsz vacsorára? Davis később ér haza, örülnénk a társaságnak, biztos neked is sok volt ma a munka.

Ajkamba haraptam és az említettre néztem, aki szokásos mosolyával nézett vissza ránk.

-Rendben, maradok. Úgy sincs semmi dolgom. -adta be derekát.

Örültem neki, hogy marad, mert így minél több időt tölthetek vele. Többször megpróbáltam már kiverni őt a fejemből, de képtelen vagyok rá. A szobám felé vettem az irányt, hogy valami kényelmeset vegyek fel. Ledobtam a táskám és már kutattam is a kedvenc itthoni melegítő szettem után. Amint megtaláltam, azonnal vetkőzni kezdtem és már a pulóvert húztam magamra, mikor valaki benyitott.

-Bocsi, nem kopogtam.

-Semmi baj. Gyere csak. -mondtam, miközben összefogtam a hajam.

-Anyukád mondta, hogy ezeket hozzam fel neked. -adta át nekem a könyveket.

-Szuper, köszönöm!

Ezután néztem, ahogy az ágyam szélére ül és teljesen elterül rajta. Óvatosan mellé ültem, nehogy megijesszem.

-Fáradt vagy te is, igazam van? -kérdeztem, miközben egyik kezemre támaszkodva néztem le rá.

-Igen. Jól jönne már egy kis szünet. Vakáció vagy valami.

-Betegszabadság?

-Hm, mondasz valamit. -nézett rám mosolyogva.

-Egy zseni vagyok!

-Az vagy. Minden okés a sulival? -kérdezte és egyik karját a feje alá csúsztatta.

-Most még igen. Tudod elég új minden, már többször megfordult a fejemben, hogy ott hagyom, de egyben meg érdekel is. Szóval...

-Elsős vagy, természetes hogy ott akarod hagyni. De ahogy ismerlek, úgy is végig csinálod.

Jól esett ezt hallani. Mindig bíztatott mindenben és támogatott.

-Na menjünk enni, éhen halok. -csaptam meg felkarját és leszálltam az ágyról.

-Most ettél meg egy doboz fánkot!

-Összetett gyomron van. -vontam meg vállaim. Nevetve rázta meg fejét és követett le a konyhába.


🌷🌷🌷🌷🌷🌷


-Kim... Figyelsz te rám egyáltalán?

-Mi? -kérdeztem vissza. Emma fújtatott egyet.

-Szivem, megint a pasidon jár az eszed?

-Ő nem a pasim. De jól jönne már valaki, hogy elfelejtsem. -sóhajtottam.

-Pont erről beszéltem. Van rá lehetőséged. Buli lesz a gólyáknak. Muszáj lesz elmenni! Hozom Jamest is.

-Jó, menjünk el. Rám fér. Igaz még sose voltam, de talán itt az ideje. A pasidnak meg majd szólj, hogy nekem alma levet hozzon. -adtam tudtára. Mivel Emma mindig iszik bulik előtt, így tudom hogy én se maradhatok ki. Szóval inni fogok. Almalevet.

-Megbeszéltük csajszi! Na megyek franciára, majd beszélünk.

Meg se várta a válaszom, már el is tűnt.
Nekem most hosszú szünetem van, nincs órám ezért megyek, beülök a könyvtárba, hogy otthon már ne kelljen tanulnom.
Ahogy telt az idő, realizáltam, hogy este 6 óra van. Annyira belemerültem a tanulásba, hogy az utolsó órámra is elfelejtettem bemenni. Gratulálok Kim, ügyes vagy...

Este az ágyban forgolódva próbáltam megtalálni a kényelmes pozíciót, de nem sikerült. Nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy mi van ha sose tudok másba szerelmes lenni? Mi van ha rabul ejtett? Nem akarok örökre szenvedni.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: May 10 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Think I Need Someone Older (Matthew Daddario ff.)Where stories live. Discover now