Hope szemszöge
Felültem és vidáman néztem rá, ő már nem annyira.
- Mi van? Nem volt jó a társaság?
- Hope! Ott hagytál egyedül velük - sétált hozzám mérgesen.
- Te akartál itt lenni - fekszem vissza.
- Akkor is! Kérdeztek rólad is és Bucky sejt valamit - ül le az ágyra.
- Fura egy fickó, az biztos. Te mit tudsz róla?
- Nem sokat. Valami Tél Katonája volt.
- Ez az! - ülök fel és teszem le a lábaim. - Beírtam és semmi. Semmit nem találok róla, csak hogy így nevezik. Pedig valamit magyarázott, de nem értettem.
- Igazából mindel vigyázni kell. Érdekes vagy nekik, nem tudom miért. A fura stílusod.
- Ezt annak nevezik? - mutatok magamra.
- Ne feledd, ők nem tudják miért vagy ilyen.
- Értem. Nézünk valamit? - dobtam be az ötletet. - Találtam egy új sorozatot.
- Jó. Jobb is, csináljunk valamit, mert tele vagyok gondolatokkal.
- Helyes, gyere.
Feljebb ültem és a falnak döntöttem a hátam, ő pedig mellém ült.
- Milyen? - kérdezte.
- Testvérekről szól. Bipoláris anya és alkoholista apa. Szégyentelenek a címe.
Elindítottam a sorozatot és azonnal megnéztünk három részt. Nekem tetszett, Lisa ki volt a nyílt témáktól, én pedig az arcán nevettem.
- Ne indítsd el. Menjünk fürdeni. Már ha szabad.
- Jó - egyeztem bele. - Hozom a pizsim.
- Abba a kis rövidnadrágban? Előttük? - lesz azonnal prűd.
- Lisa. Leszarom. Mindig is ilyen volt a pizsamám. Hagyjál már.
Felálltam és elő vettem a szekrényből. Már mindent kipakoltam, így könnyebb.
- Szerinted meddig leszünk itt? - álltam meg a szoba közepén és dörzsöltem a homlokom.
- Nem tudom. Megint ennyire fáj? - teszi vállamra a kezét.
- Áhh - dúrtam bele a hajamba. - Állandóan. Egyre többször. Kurva idegesítő.
- Gyógyszer?
- Már vettem be. Majd alszok és elmúlik.
- Nem félsz, hogy valaki meghall? - simogatta meg az arcom.
- Remélem nem. Azt mondtad nem vagyok hangos.
- Nem, de ha kijössz... - elhallgatott és a szemembe nézett. - Ki akarsz menni innen, ha felébredtél?
- Igen - vallottam be. - A friss levegő segít és itt még ablak sincs.
- Kaptunk ilyen valamit, amivel bárhova elmehetünk a toronyban, azt mondták még a gépen. De hogy ki is mehetsz-e...nem tudom.
- Maximum kapok egy fejmosást, ha nem. Annyira nem izgat.
Vállat vontam, de akkor megint a fejem fájt, így megdörzsöltem.
- Jót tesz neki a meleg víz is. Gyere.
Átfogta a vállam és kiléptünk a szobámból. Csendben mentünk a folyosón. Egy fintort vágtam, amikor a kanapékra néztem. A két katona, Clint és Stark ült itt.
ESTÁS LEYENDO
Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/
FanficLisa és Hope olyanok, mint a víz és a tűz, mégis a legjobb testvérek és szeretik egymást. Az életük egy átlagosnak hitt napon változik meg, amikor megtámadják őket és szüleik halála után kénytelenek menekülni. Másfél évvel később a Bosszúállók talá...