visszahoztad a mosolyom

1.rész

Sziasztok vettem egy naplót amibe leírom az én kis életemet. Thomas vagyok a becézéseim: semmirekellő,dagadt diszno,rondaság de még senki sem hívott Tomnak.... 16 éves vagyok kedvenc ételem nincsen mivel nem nagyon eszek rágón kívül semmit, az életem egy rakás szar! Anyám elhagyott apám meg iszik mint a gödény és nem dolgozik. Helyette a nővérem dolgozik helyette de nem nagyon szeretnek engem.. apám már sokszor megerőszakolt mivel tudja hogy meleg vagyok... kb 168 cm lehetek és barna hajam van (kicsit arany színe van) szürke szemem van benne egy kék foltal, y2k stílusom van és szeretem az animéket ja meg lilpeepet de nem is húzom az időt itt a napom: Reggel felkeltem és arra lettem figyelmes hogy a hideg szél fújja a hajam ami miatt rakoncátlan tincseim a szemembe hullottak, nem voltam valami jól de eltettem a telefonomat a táskámba és indultam is (már tegnap este bepakoltam) szerencsére amikor mentem le nem volt ott az apám szóval nyugisan elbírtam menni a suliba, a suliba beérve leültem a helyemre és elkezdtem a csengő előtt mangát olvasni (még 20 perc volt a becsengetésig) és odajött hozzám egy ismeretlen fiú.. kb 177 cm lehetett fekete hullámos haj, barna szem, szürke lógós pulcsi és egy sötétkék melegítő volt rajta, bevallom elpirultam de ahogy megláttam az arcát elállt a lélegzetem... Pihe puha bőr (én ezt vettem le mert olyan puhának tűnik a bőre) és mo-mosolygott r-r-rám....

Matt: Szia! Matteo vagyok:D

Sz-sz-sziah?

Matt: nyugi nem harapok "mosolygott"

T-t-te u-u-új v-vagy?"kérdeztem még mindig remegő hangon"

Matt: minden rendben? Nagyon remegsz *fogta meg a kezem*

Matt: NEKED JÉG HIDEG A KEZED!
NEM FÁZOL?

egy "kicsit" *igen balfasz voltam és nem hoztam magammal pulcsit*

*Matt levette a pulcsiját és a kezembe nyomta* Matt: tartsd meg! Én hoztam tartalékot *mondta miközben leült mellém*

B-b-biztosh?

Matt: igen!

K-k-koszih

*Felvettem a pulcsit és nem csak kívülről nem fáztam hanem legbelül is elkapott egy meleg érzés*

Matt: minden rendben?

I-i-igen cs-cs-csak s-sosem ültek még mellém...

Matt: miért? Szerintem tök jó társaság vagy!

Tudod és vagyok itt a furagyerek problémákkal és társaik.. és még azon is meglepődnek hogyha megnyikkanok.. mert nem vagyok az a beszédes fajta..

Matt: hát nekem nem úgy tűnik! Mosolygott rám

*Time skip!* Az összes órát átbeszélgettük és megismertük egymást:D (beleszerettem matteoba ..)

Matt: átmehetek hozzátok tanulni?

Uhhm... Nálunk nem lehet! Nem akarom hogy bajod legyen..

Matt: mert? Miért lenne bajom?

Apám... "Ennyit bírtam kinyögni és mire észbe kaptam könnybe lábadt a szemem"

Matt:úristen nem tudtam hogy ez egy ilyen érzékeny téma, bocsánat "ahogy ezt kimondta egyből megölelt, én meg reflexből visszaöleltem"

Matt: gyere üljünk le! Itt van egy pad

*Leültünk a padra és tovább öleltük egymást hosszú perceken át*

Matt: na gyere! Akkor megyünk hozzánk *mondta mosolyogva*

R-r-rendbenh "mondtam remegő hangon"

*Odaértünk Matthoz aki nem is olyan messze lakik tőlem csak 1 utcára*