Porcelán

2.fejezet

Ayla Goss

Csak pár perce ment el Bryson, de én azonnal szedelőzködni kezdtem.Szerencsére, vagy nem, nem a kolit hagyom el, hanem a fekhelyem.Legalább harminc fok lehet itt bent, és erre rátesz a, még mindig nem kiszellőzött szoba.

Leszedem az ágytakaróját és befekszem a helyére.Azonnal megcsap egy kis hűvös sugallat az ablaknak köszönhetően.

Bryson ágyán van egy fehér puha takaró, amivel bizonyosan semmire sem megyek , mert kurva meleg van, de akkor is az enyém.Leszedem-lesöpröm-az ágyáról a sok tárgyat, és odahúzom az enyémeket.A cuccai még mindig a fetrengenek, már-már ellentmondásosan vannak a  táskában szétborulva, de nem annyira érdekel.Megtámasztom egy párnával az ablakot, és ledőlök az ágyra.Nem tud mit csinálni velem, mert nem hagyom el az ágyat.Semmit sem tud tenni, és tehetetlenségén én csak nevetek a puha ágyon.

Két órával később is fekszem, mint egy élettelen baba az ágyon.A hajamat kiengedem, azzal is egy kicsit dobva magamon, nehogy el aludjak itt helyben.A szemeim magától kezdenek lecsukódni, a betűk összefolynak a lapon.Meg pont sikerül elkapnom a szemem és újra kinyitni.Esküszöm, úgy érzem magam, mint egy kómás.Attól félek, hogy elkezdek hallucinálni is a fáradtságtól.

A telefonom szakít ki a félig szúnyókálásból.Fáradt szemekkel keresem a paplan alatt a telefonom.Ugye nem csak velem van, ha lerakok egy tárgyat-legtöbbször a könyvjelzőt-mindig, kivételek nélkül eltűnik, és mire előhalászom valahonnan, amire nem emlékszem, hogy letettem volna, folyik rólam a víz?Remélem nem csak én vagyok, ilyen szerencsés ember a földön.

-Háló?-kérdezem a telefon másik oldalára.Olyan érdekes, amit mondok azt a másik fül bárhonnan, bármelyik földrészen meghallja.Régen leveleket kellett küldözgetni és izgatottan várni mikor jön egy bizonyos személytől.

-Ayla!-szólal meg egy hang, mire azonnal feleszmélek, hogy Ruth hangja cseng a másik végen.Az a tipikus laza, ítélkező és flegma hangja.Néha úgy érzem, mintha egy teljesen más nyelvjárást használna.Olyan ember, aki ha kedves, akkor tényleg cuki, de akit nem bír, nagyon kicsesz vele.A két szép szememmel vettem szemügyre az egyik húzását.Ha fiúkról van szó, akkor az előbbi kijelentés nem érvényes.A fiúkkal mindig ugyanolyan.Közvetlen.Kedves.Jó pofi.Lökött.
Azt hiszi, hogy egy fiú arra gerjed, ha a lány könnyen kapható .Ő használja a testét mindenre, nem szeretnék példákat mondani, mert elég aggasztó némelyik.

-Mi történt?-nála sosem lehet tudni.

-Olyan kurva jó buliban vagyok, beszarsz!A hoki pályán vagyunk, itt van a koli mellett.Vagy idejössz, vagy idejössz.Választhatsz!-mondja.

-Én nem szoktam ilyenekre menni, Ruth.Te maradhatsz, én már nyitva sem tudom tartani a szemem.Ma nagyon kimerített a szobatársam.

-Nem is mondtad!

-Most mondom.Bryson Garcia.Egy igazi seggfej, a srác!-áradozom, kezd elszállni a fáradtságom.

-Ayla...

-Képzeld, jöttem a koliba, és nekem jött a tapló barátaival, úgy elestem, hogy felhorzsoltam a térdem.

-Ayla, épp...

-Még nincs vége!Szépen elrendeztem, akkora csótány, hogy simán a kisujjamból jöttek a szövegek ellene.És most jön a tetőpont!Pont elkezdtem a bejárat fele menni, mire eltántorított a rossza irányba.Kikötöttem valami takarító szertárban.

-Ki van han...-próbál szóhoz jutni, miközben egy-két nevetést hallok, de megelégszem, azzal a magyarázattal, hogy csak ő nevetgél valakin.Mióta ilyen mély a hangja?