A védelmező maffia +18 (szünetel)

XXXIX

Reggel hatalmas zajra ébredtem. Elképzelni nem tudom ki vagy mi az de elég nagy zajt csapott odalent. Másik oldalra fordulva vettem észre, hogy Dominico nincs mellettem. 

-Akkor valószínűleg Ő alkot odalent valamit.. -gondoltam és kikászálódtam a puha ágyból. Besétáltam a gardróbba és kutatni kezdtem a hálóingem után. Több perc keresgélés után feladtam és jobbnak találtam ha Dom egyik pulóverét veszem fel. Le akasztottam egyet a fogasról és bezártam magam mögött az ajtót. Lefelé kezdtem  el sétálni mikor elcsíptem egy beszélgetést...vagy inkább telefonálást. Dominico telefonált de isten se tudja hogy kivel mert olaszul káromkodott folyamatosan. Kicsit elidőztem a lépcső fordulóban, hátha rájövök hogy miről vitatkozik, a másik vonalban lévő emberrel. 

-Ma cosa vuol dire che non hai il 75% della spedizione? Dove sono riusciti a prenderlo i tuoi? (De hogy érted azt, hogy nincs meg a szállitmány 75%-a? Mégis hova tudták el keverni az embereid?) -felelte dühvel a hangjában.

-Cosa non sai? Abbiamo organizzato che tu accompagni l'intera consegna in modo che non ci siano problemi. (Mi az hogy nem tudod? Úgy beszéltük meg,hogy az egész szállítást végig kíséritek hogy semmi probléma ne legyen.)

-Va bene. Allora ci vediamo oggi alle 18:00 al molo. Solo tu e alcuni dei tuoi uomini responsabili della spedizione federale, nessun altro. Questo è anche ciò che dice il nostro accordo quinquennale, al quale le parti devono attenersi. (Rendben. Akkor ma 18:00.kor találkozunk a rakparton. Csak te és néhány embered, akik a szövetségi szállítmányért voltak felelősek senki más. Így szól az 5 éves megállapodásunk is,amihez illik tartaniuk magukat a feleknek.) 

-così sia! (úgy legyen!) -Többet nem hallottam már, mert le rakta a telefont én pedig kisétáltam mintha semmit se tudnék a nappaliba. Érkezésemre megfordult és az arcvonásai egyből enyhülni látszottak. Rajtunk kívül senki sem tartózkodott kora reggel a nappaliban, ami különös képp nem zavart egyikőnket sem. Dominico közelíteni kezdett felém, mire védekezően elé raktam a kezem,ami épp érintette a kockáit. 

-Most ne..légyszíves. -magam sem tudom miért kértem ilyet tőle, de vette az adást és hátrébb lépett. Kis gondolkozásra van szükségem a tegnap történtek miatt, azthiszeeem..

-Rendben, nem érintelek meg. De elmondanád kedvesem hogy mi a baj? Furán viselkedsz, gondolom hogy mi lehet a probléma de akkor nem tartózkodtam itthon, és kérlek ne akarj gyűlölni apám jelenése miatt. Elmondott egykét dolgot, és tisztességes volt, nem akart bántani téged, és ha akart volna is, Zanennek ki volt adva parancsba hogy megölheti. Bárki aki bántani akar téged vagy ártani neked, azt megöletem. Apámmal nem volt semmi probléma úgy tudom, így semmi okod az aggodalomra Mi amor. -miközben haladtunk a konyhába, másodpercek töredéke alatt érintette meg a derekamat, mire lassú halk sóhaj hagyta el ajkaimat, azthiszem a szavai kellően hatottak a testem minden porcikájára, mert azon kapom magam hogy már az ölelésébe vagyok zárva. 

-Nem azt mondtad hogy nem érintesz meg? -néztem fel rá mire csillogó kiskutya tekinteteket kaptam válaszul. Fel kuncogtam mire felemelt és rárakott a pultra. -Héé itt enni szoktak az emberek Domm!! -kezdtem kapálozni ami nem hatotta meg annyira, mert szétnyitotta a lábaimat és közéjük állt,úgy vette kezei közé arcomat.

-Nem érdekel hogy enni szoktak, ha akarom itt is magamévá teszlek Mi amor,de tartom magam ahhoz amit kértél, szóval udvariasságból csak a lábaid közé álltam. Nem csinálunk semmi olyat,amit te ne szeretnél kincsem. Szeretlek! -felelte teljes őszinteséggel sötét barna íriszeivel,mire teljesen elpirosodtam és csókban részesítettem a jövendőbeli férj jelöltemet. 

Hatalmas vigyorral az arcán lépett hátrébb az asztaltól hogy le tudjak szállni. -Most meg mire ez a nagy vigyor? -kérdeztem és biccentettem felé hogy nem saját magamnak szegeztem ezt a kérdésemet.