Láthatatlan múlt /Marvel FF/Befejezett/

80. Gyűrű

Hope szemszöge

Nevettem, amikor Bucky berántott a liftbe és szánk azonnal össze fonódott. Felemelt, hogy lábaim megint nem érték a földet.

Igazából az egész napunk így telt. Először egy ékszerészhez vitt el, hogy a gyűrű tökéletes legyen az ujjamra, aztán pedig a város művészi részét jártuk be. Sokat nevettünk és minden pillanatban, amikor csak tudott megcsókolt. Nem érdekelte, hogy éppen hol vagyunk és kik néznek minket.

Kapcsolatunkat merészséggel vállalta fel és több embertől kaptuk meg, hogy milyen édesek vagyunk. Persze a rosszalló tekintetek is megvoltak.

- Vacsorázunk, meghallgatjuk a kérdéseket aztán csak kettesben leszünk - vázolja terveit, amikor lerakott a földre.

- A kíváncsi kérdéseket? - húztam fel a szemöldököm.

- Azokat - forgatta a szemét.

- És... - emeltem fel a kezem.

- Nem nagyon lesz ezután kérdés.

- Pont, hogy ezután lesz - mondok neki ellent.

- Nem érdekel. A szerelemem vagy és a menyasszonyom. Kit érdekelnek a kérdések? - veszi le a sapkám és tűri hátra a hajam a fülem mögé.

- Téged semmi sem érdekel - mosolyodom el, mert ezt annyiszor mondta már.

- Csak te és ez így van jól - csókolta meg a homlokom.

- Hogy te milyen nagylelkű vagy.

- Nem ezt szereted bennem? - emel fel újra.

- Ezt is - csókolom meg.

Letett és lehúztam a kabátom cipzárját majd a nyakamba csókolt. Borostája szúrt és nevetve húzódtam hátra, amikor nyílt a lift ajtaja.

Mindketten kiléptünk és a szobámba tettük le a kabátokat. Én lehúztam a csizmám és kivettem a táskából az új szörmés papucsom. Rózsaszín és fekete szívecskés, illik a pizsimhez. Én akartam megvenni, de Bucky mindent fizetett, amivel az agyamra ment.

- Na akkor. Már biztos várnak - fogja meg a kezem. - Aztán együnk.

Kirángatott, de először beszaladt a saját szobájába és ledobott mindent. A kezem után nyúlt és együtt mentünk a nappaliba. Nem ment a tv és mindenki ránk nézett. Lisa-ra néztem, akinek a szeme tele volt kérdéssel, de az arcomról leolvasta, hogy majd később.

- Együtt vagytok? - állt fel Tony kíváncsian.

- Igen - von vállat Bucky.

- Maradsz?

- Igen - mondtam magabiztosan.

- Mégis mióta? - fakadt ki, mert semmiről nem tudott. - Pepper azt mondta hetek óta észrevette, hogy valami van.

- Tényleg? - kérdeztük egyszerre Bucky-val.

- Nem tudtam! - vágja rá azonnal. - De reméltem, hogy van valami.

- Elég sok minden van - Bucky megint olyan hanyag.

- Pontosan mi az a sok minden? - vallatott Tony.

Bucky csak megfogta a bal kezem és felemelte. Mindenki hunyorgott, aztán Natasa pattant fel visítva.

- Most komolyan? - kiáltotta.

- Igen - nevettem el magam.

- Istenem - szaladt ide hozzám egy ölelésre, amivel majdnem fellökött. - Gratulálok. Mutasd!