Stray Kids oneshots |KÉRÉSEK SZÜNETELTETVE|

~Hyunho~ 18+

Ezt a részt Llinniee_xoxo kérte!
Remélem nem annyira dúrva számodra és tetszenifog neked!💋
______________________________________

Hyunjin szemszöge:

-Na mivan már most bőgsz?- mondta nekem a hajamat fogva.
A szemeim meg telt könnyekkel az arcom tele volt karcokkal és az orrom is vérzett. A hasam nagyon fájt mert bele lett párszor rúgva.
A ruháim porosok voltak és vérések.
Szám fel szakadt és folyt belöle a vér.
A zaklatom kezén a vérem volt és a poloján is volt a véremböl.
-Mi az Hyunjinie már nem birod? Milyen gyenge vagy!- mondta majd a hajam el eresztve estem össze a földön.
A fejem nagyon fájt a szememet alig tudtam kinyitni. A lámbamra nem tudtam rá állni.
Nem tudtam már mi történik körűlöttem.
A zaklatom csak nézett rám majd rá gyújtott egy cigeretárra és még egy ideig nézett és le guggolt ellém és a füstött a arcomba fujta.
-Szánalmas vagy!- mondta majd a cigi csikket a kezemen el nyomta amire fel akkartam síkoltani de a szám el takarta.
Majd a csikket el dobta és el ment mintha nem is történt volna semmi.

Annyit vettem észre pár perc múlva, hogy néhány hölgy a sebeim kötik be és kezelik le.
-Jaj istenem szegényem!- mondta az egyik.
-Gyorsan hozz neki vizet meg valami ételt!- mondta egy másik.
Lassan kinyitottam a szemeim amit a nők is észre vettek.
-Ki tette ezt veled?- kérdezzte egy kedves hang de az aggodalom hallatszott rajta.
Majd fel tápászkodtam űlö helyzettbe és csak nézztem a kezeim amik már be voltak itt-ott kötve.
-Tessék egy új polo!- nyujtottak nekem egy fehér polot amit el fogadtam.
Fel akkartam kellni, hogy meg furdolok és át veszem a polom de helyette csak a seggemre estem.
-Inkább mi el fordulunk aztán nyugodtan át tudod venni a polót.- mondta az egyik nő ammire csak bolintottam.
Mikor el fordultak gyorsan át vettem a polom de nagyom fájt mindenem.
-Tessék!- nyujtottak nekem egy palack vizett és szendvicsett.
-K-Köszönöm!- el fogadtam majd ittam egy kis vizet enni nem volt kedvem.

Egy kis idő útán fel tudtam állni és valahogy haza mentem a lakásomba.
Nem volt kedvem semmihez sem ezért inkább csak el mentem aludni.
Egyedűl lakok szoval nem kellet azon aggódnom, hogy a szülleim majd zaklatnak a dologgal.

Reggel nagyon fájt mindenem mikor fel kelltem. Inkább gyorsan le fürödtem. Útána le kezzeltem a sebeim és be köttöttem azokat.
Szerencse nem volt ma iskola ezért nem kellet aggódnom, hogy megint kikapok tőle.
De ki is ő? Lee Minho. Már lassan egy 1 éve zaklatt. Nem tudok semmit se tenni mert akkor ha kiállok magamért az rosszab lesz. Az apja egy nagyon befolyásos ember és én hozzájuk senki vagyok.
Meg nem is tudnám őt bánti mert még az elött, hogy bántott már teljesen belé estem. Szerintem Stockholm szindromás vagyok de hát ez van.
És szerintem ezt ő is tudja rólam.
Ezek mellet még meleg is vagyok.

Miatta az összes barátom ott hagyott és ezért senki se tud értem kiállni.
A szülleim erről nem tudnak és nem is akkarom, hogy tudjanak. Ha meg tudnák biztos vissza vinnének magukhoz és be iratnának egy másik iskolába.
Szeremcsére fizetik azt a kis albéretett amiben lakok.
De az ételt és az ilyeneket én veszem.
Szerencsére sok az ösztöndíjam mert jól tanúltam és nem kell sokat mellete dolgoznom.

Lassan 1 óra és hát meg éheztem szoval meg indultam egy boltba, hogy valami kaját össze tudjak otthon tenni.
Össze szedtem magam majd a pénztárcámmal és a telefonommal meg indultam.
Mikor meg érkeztem vettem néhány dolgott és indultam haza.
Mikor már 3 percre voltam a lakásomtol egy Minhot véltem felfedezni aki észre is vett és már közelitett felém.
A lépteimet fel gyorsitottam majd a tömbház bejáratát fel tépve rohantam a lift hez. Pekhemre Minho is be jutott. A gombot már ezerszer meg nyomtam és néha hátra nézztem. Tiszta olyan volt a helyzett mint egy hororr filmben.
Szerencsére a lift időben meg erkezett de Minho is oda ért hozzám.
Az ajtott nem hagyta, hogy be csukodjon és belépet hozzám.
Itt már teljesen be voltam pánikolva.
-Nyugi Hyunjin már!- mondta.
-M-Miért vagy itt?- kérdezztem zavartan.
-Miért haza se mehetek?- nézettrám.
-T-Te itt laksz?- kérdezztem.
-Ja...apám azt mondta, hogy legyek kicsit egyedűl szoval ki bérelt nekem egy lakást. És ahogy láttam szomszédok vagyunk!- mondta mosolyogva.
Na itt már bőgni akkartam...
Mikor ki nyilt a lift ajtó én szintte futottam a lakásomhoz amit fel is téptem szinte és csaptam be magam mögött.