Miracoulous🐞🐈"Ketten a világ ellen"

Negyedik fejezet:Adrien

-Már vagy húsz perce várunk Marinette-re.Kezdek aggódni-Vetettem oda Ninoéknak 10 perc hallgatás untán és elhúztam a számat.
-Tesó.Már 10 perce is ugyanezt mondtad nem lesz baki nyugika van.-Mondta Nino mintha minden rendben lenne.Talán az is van.Csak én vagyok ilyen túl aggódó típus.Hiszen beszéltem
vele.Muszáj eljönnie!-
Vakargattam az államat.
-Na látod tesa nem lesz gáz.Most írt Marinette, hogy elindult.-Bökte ki Nino.
-Ekkor pedig egy alakot láttam a zebránál aki nem olyan gyorsan, de nem is lassan kocogott.
-Huh itt -va...-gyok...-Mondta Marinette két levegővétel között mikor Nino feltett neki egy kérdést.
-Hogy értél ide ilyen gyorsan? Egy perce se írtál hogy elindultál! És tőletek a mozi azért nincs olyan közel
-Ömm...-szorította össze az ajkát Marinette és dörzsölte a halántékát mintha éppen gondolkozna.
-Marinette épp azt akarná kinyögni, hogy jó futó.-Vigyorgott Alya.
-A múltkor is hu..Ne tudjátok meg milyen jól rótta a suli köröket!
-Alya te meg miről beszélsz!?-Makogta Marinette összeszorított fogakkal.
-Igaz,Marinette?-Bökte oldalba Alya Marinetett mire ő felszisszent.
-igen! Nagy a futó képességem-Mondta széles szájjal, még mindig az oldalát dörzsölgetve.
-Az zsír!Akkor megvan az önkéntes futó-Kiálltotta oda Nino,mire mindannyian kérdőn meredtünk rá.
-Nemár srácok.Komolyan nem tudjátok?-kérdezte mi pedig összenéztünk és megráztuk a fejünket.
-Hát holnap után!Myléne és Iván jótékonysági futást vagy mi az anyámat szerveznek.A sündisznókért.-vágta rá mi pedig még mindig értetlenül meredtünk rá.
-Hát jahh..Nyugi.Én sem értem.
-Na várj..Ha jól értem te most be akarsz engem nevezni oda?!-Kérdezte Marinette tágra nyílt szemekkel.
-Nem nem félreértetted.-Mondta Nino.
-huh-sóhajtott fel Marinette.
-Nem be foglak nevezni,hanem már be is neveztelek!Már rég írtam Mylének hogy mész.-Vont vállat és Marinettre meredt.
-Hogy mit csinál..-De nem tudta folytatni mert Alya mentem közbe szólt.-Igen természetesen Marinette megy!Ki nem hagyná!-Mosolygott miközben vállon veregette Marinettet.
-Zsír!-dörzsölte a kezét Nino és a mozi felé kapta a tekintetét.-Hát ez bezárt..-Mondta és elhúzta a száját.-Ohh..- sóhajtottuk egyszerre.
-Akkor? Egy fagyi Andrénál?-kérdezte Alya mire mind sebesen bólogattunk.
6 perc múlva pedig már meg is leltük André új bázisát és odamentünkz
-ohh hát kit látnak szemeim!-A kedvenc kis párocskáim!-Mosolyogott Adré és összekulcsolt kezét a nyakához emelte.Jelezve mennyire örül.
-Szia André!-köszöntünk és már kértük is az ízletes fagyikat.
-Oh Alya és Nino,Mint mindig most is tettre kész és bátor!Egy vörösbársony a vakmerő természetnek,és egy narancs a csillogó hajához-Mondta Alya-nal
és már helyezte is a gombócokat a kehelybe.-Egy csokoládé a kisfiús mosolyának,és egy menta a kiszámíthatóság jeléül-adta Ninonak is a gombócokat.Ami azt jelentette,hogy mi következünk Marinette-el.
Na lássuk csak..-Gondolkozott André és mint akinek eszébe jut a színházban a szöveg, folytatta is.-Egy meggy, kis csokipöttyökkel a szeplőire,és egy áfonya a lassan már kékes hajára -mosolygott Marinettre.Ez után pedig én következtem
-hm..Egy fekete étcsokoládé a régi lelke emlékére és egy citromsárga citrom a sugarakra és a fényre, a mostani időkre-Mondta nekem, majd elhelyezte a fagyikat.De ahogy leültünk volna, Alya odapattant mellénk és szélsebesen,mint aki bajban van elrabolta mellőlem Marinetett amiből nem értettem semmit..

Folytatjuk.....