Az árnyékok mögött

22.❤️❤️

A napok és a hetek teltek, nagyon jó volt Patrik oldalán minden pillanatot átt élni.
Ma már 6 hónapja hogy össze adtak minket a szüleink . Ebben a hat hónapban igazán sok minden történt ellenség ből barát , barátból egy igazi férj. Akire mindig számíthattak ebben a hat hónapban. De most kezdődnek csak igazán a bajok ugyanis a szüleink unokát akarnak. Ami ellen nekem nincs ellen vetésem , mert ezzel az álmom válna valóra egy csodás férj és egy kisbaba , de sajna Patrik nem így gondolja , jelen pillanatban is épp egy vita közepén vagyunk.

- Nézd Patrik én teljesen megértem őket , hisz ők már az elején is mondták hogy unokát szeretnének a házasságunk mellett. És mi bele mentünk , és nem is igazán értelek mert mi egymásra találtunk , mert ha nem így lenne meg értenélek.- mondtam nyugodtan.
- Csenge szerintem ezt nem érted , nem érdekel hogy mi van közöttük én nem szeretnék gyereket, sem tőled sem mástól.- mondta kiabálva , majd elment és becsapta maga után az ajtót.

Ezek után megsemmisült minden körülöttem, hogy kiabálhat így velem.Nagyon felbosszantott  ez az egész és nem tudtam mit kezdeni magammal így kitakarítottam az egész házat. Nap végére eléggé elfáradtam , de legalább lefoglaltam magam és minden szép tiszta.

Megvacsoráztam , majd elindultam fürdeni amikor épp a szobám felé indultam volna megjön Patrik. Alig állt a lábán teljesen részeg volt. Elindult felfelé a lépcsőn , de mindig vissza esett , így oda mentem neki segíteni.

- Had segítsek! - mondtam halkan.
- Nem kell segíteni egyedül is megoldom- mordult rám.
De végül segítettem neki és felkisértem a szobájába. És segítettem neki levetkőzni.

Már épp takartam be és indultam volna, amikor megfogta a csuklóm és vissza húzott maga mellé.
- Nézd Csenge én nagyon sajnálom amiket reggel mondtam és ahogy mondtam , nem érdemelted volna ezt. De még mindig ezt gondolom nem akarok unokát a szüleimnek nem érdemlik meg még a végén az ő életét is irányítanák. És úgy végezné mit mi valaki mellé kényszerítenék és lehet hogy ezt még én sem akadájozhatnám meg és abba bele örülnék.- mondta már majdnem sírva.
- Ezt majd holnap megbeszéljük, jó éjt.- mondtam majd kimentem és ma a saját szobámban aludtam.

Ami nem is volt baj így legalább volt időm gondolkodni. És milyen igaza van Patriknak , de nem érdekel én akkor is szeretném a kisbabát ,a mi kisbabánkat.

UI. Jó olvasást!!!❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️