Bound to Love

8. Az idő pénz

-Andy Barber-

Az ágyban háton fekve bámulom a plafont. Bal kezem a fejem alatt támasztom. Nem tudok aludni! Idegesít a tudat hogy szűzike a szomszéd szobában van. Matat, pakolászik. Nincs csend ebbe a kibaszott házban, ettől pedig felrobbanok. Mi az istenért nem tud kussba lenni?!
Halk kopogást hallok az ajtóm felől így oda kapva a szemem csak egy sóhaj hagyta el a szám. Már megint mi a fasz van? Csend. Hosszas percekig csend, majd újra kopog. Felkelve az ajtót kirántva a helyéről kettő riadt szempárral találom szembe magam.
-Mi van?-köpöm oda. Csak most látom hogy törölközőben reszket előttem.
-Én... én...
-Na! Gyorsan mert kurva keveset fogok aludni! Mit akar?-sürgettem, de ő egyre jobban kapkodni kezdte a levegőt.
-Kérhetek... kérhetek egy pólót?-törli meg remegő kezeivel a szemeit.
-Hhh... hihetetlen mennyi gondja van. Nem elég hogy nekem kell lekezeljem a kibaszott sebét még most öltöztessem is fel. Hihetetlen.-morgok ahogy a gardrób felé veszem az irányt. Ahogy keresgélek ő a küszöbnél toporog. Nem mer beljebb jönni, de nagyon helyes! Tilos a szobámban tartózkodni másnak, bár az előbb volt már itt. -A faszomat!-csaptam a szekrény ajtajára. Megfordulva dühösen közelítettem felé kezemben egy fekete inggel.-Ki van a faszom magával! Nem szabadna ezen az emeleten se lennie! A szobámba se szabadott volna belépjen! Itt vinnyog és zuhog az éjszaka közepén. Mi a picsáért nem tud kussba lenni?
-Csak.. csak nem akartam koszos ruhával az ágyra feküdni mert akkor azért baszna le.-nyelt egy nagyot.
-Húzzon vissza és egy kurva nyikkanást se halljak!-szemeim lángoltak. Ő halványan bólintva az inget szorította míg másik kezével a törölköző szélét fogta. Sarkon fordulva visszatipegett a szobájához majd az ajtónál megtorpant és visszanézett felém.
Én a szemeim megforgatva bevágtam az ajtót és visszamentem az ágyamhoz. Mostmár aludnom kell, mert reggel kibaszottul késni fogok.

Kapkodok! Kurvára nem leszek kész. Az ingem félig van begombolva ahogy rohanok a konyha felé, hogy egy kávét igyak indulás előtt, de ahogy belépek megpillantom szűzikét.
-Maga mit csinál itt?
-Én... én csak...-tolt el mindent a keze ügyéből. Kávét akart inni, de természetesen az én bögrémet vette le.
-Ha nekem csinálja kettő cukor és tej.-igazítottam mega stukkert az övbújtatón, mire ledermedt. Szemeim felvillantak rá, láttam hogy a pisztolyt figyeli.-Na?
-Hol... hol találom a tejet és a cukrot?-most komolyan? Csinál nekem kávét? Beszarok.
-Hűtőbe a tej a cukor meg az a doboz.-biccentettem a pulton lévő fekete fém dobozra míg az ingem összegomboltam. Csendben pakolászott a kislány, még mindig az ingem van rajta. Nem takar sokat a fenekénél ahogy a hűtőből próbálja levenni a tejet a legfelső polcról, de a fantáziám elindult így elpillantottam róla.
-Nem... nem érem el.-nézett hátra rám.
-Oldja meg.-piszkáltam a mandzsetta gombjaim.
-Hhh... de kicsi vagyok.-próbálkozott tovább lábujjhegyre állva. Szemeim a fekete falatnyi bugyit nézték ami formás fenekére simul. Rohadjon meg hogy ilyen segge van. Picsába már!
-Gyerünk, mert nem érek rá.-türelmetlenkedtem. Az se segített hogy így látom őt. Érzem, hogy egyre kevesebb a hely a nadrágomban ez pedig nem jelent jót. Kurvára nem!
-Tessék.-tolta elém a bögrém.
-Máskor jegyezze meg, hogy ez az én kávés poharam.
-N..nem tudtam.-állt mellettem, tartva a tisztes távolságot. A bögre mögül kipillantva látom, hogy ő is mennyire szeretne kávézni. Nagyokat nyel ahogy figyel. Szemei a bögréről az enyémekre tévedtek majd gyorsan el is kapta róluk. Gyorsan tanul. Ez tetszik.
-Vegyen le egy másikat.
-M..miért? Kér még kávét?-értetlenkedik.
-Gyanítom szeretne kávézni. Nem?-vontam fel a szemöldököm, de ő csak megrázta a fejét.-Vegyen le egy bögrét és igyon gyorsan egyet mert nincs időnk erre.-döntöttem le a maradék fekete italt. Szűzike nem tudja mi történik, bár jelenleg én se, de nem fogom itthon hagyni. Tönkrebasz valamit én agyvérzést kapok, úgyhogy jön velem. Jobb ötletem nincs.
-M..miért nincs? Hisz.. hisz maga megy...
-Ne magyarázzon! Igyekezzen.-dugtam zsebre a kezem ahogy fel-le járkáltam.
-Hát de ... de nem tudok mit felvenni. Ebben meg.. meg nem éppen komfortos.-intett az ingre. Sarkon fordulva az állam dörzsöltem ahogy végig mértem. Picsába, de szépen mutatna a pulton. Vagyis! Ömm... nem ilyen nem lesz!
-Mi baja ezzel? Fázik a punci?-köszörültem meg a torkom ahogy lassan lépkedtem felé. Nem számított erre a nyers kijelentésre. Nincs is gyanítom hozzá szokva.
-Így nem... nem mehetek ki.
-Dehogynem!- értem elé és mértem végig újra.
-Nem lehetne hogy haza menjek?
-Pont eltalálta. -támaszkodtam meg mellette a pulton fél kézzel.-Úgyhogy a topánkát felkapni és indulás.
-Fel.. fel fogok fázni így.-remegett meg a hangja.
-Tegnapi ruhában is kintvolt a picsád. Akkor nem fázott?-szemeit az enyémekre kapta. -Veheti felőlem azt is.
-De az... az koszos.-pillái megremegtek ahogy a szemeim nézte.
-Ki lett tisztítva úgyhogy igyekezzen.-hajoltam még közelebb. Közelségemtől ismét szaporán kezdte venni a levegőt. Hosszú időbe telt hogy felocsúdik ebből az állapotból, de elrohanva mellettem felsietett a vendégszobába.
A bejáratnál az órám figyeltem míg vártam. Türelmetlen voltam mivel egy nő se várakoztat meg engem. Ő viszont nem sieti el kurvára ezt.-Mi van már?-kiáltottam el magam, mire meghallottam a cipője kopogását. Gyorsan szedi a virgácsait. Fel tudtam volna robbanni, hogy egy picsára kell várnom holott már úton kéne lennem.
-E..elnézést csak... csak nem tudtam...
-Leszarom!-fordítottam hátat és indultam meg a kocsim felé. Botladozva tipegett utánam. Látom a kocsi ablakából visszatükröződni vékony alakját, de nem tudott érdekelni.
Beülve a volán mögé egyből fel is bőgettem a motort a kocsiban mire ő riadtan hátrébb lépett az autótól.-Nehogy azt higgye hogy még ajtót is nyitok. -villantak rá vérben forgó szemeim mire ő félve beült mellém, majd becsapta az ajtót.-Ne csapkodja azt a kibaszott kocsiajtót mert tőből letöröm a kezét miután kitéptem egyesével a műkörmeit.-sziszegtem a fogaim közt ingerülten.
-Elnézést.-suttogta elhaló hangon.
-Dugja fel az elnézését.-tapostam a gázba és hajtottam el a birtokról. Hogy zavart-e szűzike jelenléte? Kibaszottul idegesített már az is hogy levegőt vesz, vagy az hogy érzem az illatát. Meg se mer mozdulni mellettem, de még szerencse is mert egy hajszál választ el attól hogy felrobbanjak és megöljem őt fél másodperc töredéke alatt.