Megbabonázva (Rindo X Oc)

Kezdetek

Megrántom a vállamon a kényelmetlen táskát, majd belépek az iskola kapuján. JIGOKU GIMNÁZIUM. Ez áll a magas épület tetején. Milyen étvágy gerjesztő.
Végig sétálok a betonos úton, majd be, egyenesen a pokolba.

A portástól megkérdezem, merre van az igazgatói iroda, balra, majd a második ajtó. Megköszöntem, és elindultam a hosszú folyosón. Ott ált egy srác, fekete hosszú hajjal. Rámnéz és elmosolyodik, majd megszólal.
-Ilyen kis lányok miért járnak a dirihez? Csak nem verekedtél?-bele néz a zöld szemeimbe
Utálom hogy az emberek csak a helyzettől adódóan ítélnek. Ennek a palinak annyi agysejte lehet, mint egy tyúknak.
Megköszörülöm a torkom-Eligazításra jöttem, de ahogy látom te nem igazán.-
Széles mosolyra húzza a száját, kilátszik a szemfoga. Milyen hegyes.
-Mitsuya Yuri!-ordítja egy rekedtes női hang. Ki nyitom az ajtót, de mielőtt becsukom meghallom a fiú hangját.
-Mitsuya? Na neee-
Megfordulok, majd megpillantok egy ősz nőt, és egy gyönyörű lányt. A diri a székhez invitál, ami az íróasztala előtt foglal helyet pontosan vele szemben.
-Üdvözöllek a Jingoku Gimnáziumban. A nevem Delly Bauntin, az övé pedig,-mutat a mellette álló lányra- Haitani Rinako. Ő fog téged körbe vezetni. A tanszereidet az első órán kapod meg, de az órarendedet most oda adom-nyújtja át a széles faasztal felett, egyenesen a kezembe-Köszönöm!-átveszem, majd ránézek a kis lapra, aztán újra a nőre-A kulcsot majd Rinako odaadja ha, a szekrényekhez értek, a többit, pedig elmondja, hogy mi merre van-rámnéz, majd az ajtóra. Uh, erős célzás. Elindul felém a lány, mire felállok. Kisétálunk az irodából, egyenesen az aula felé akarnánk venni az irányt de a fekete hajú elém áll.-Szóvaal, Yuri a neved, és Mitsuya. Az osztag kapitány nem is mondta hogy van egy hugicája. Mindegy-sétál el előlem- majd találkozunk, Mitsuya Yuri!-int egyet mire mi meg indulunk.

Csengetés előtt értem be egy pár perccel. De nem bánom, Rinako megmutatta az egész sulit, és tök kedves. Azt hiszem barátok lettünk.

Mikor belépek a terembe, mindenki rám néz. Aztán valami fura hang szólal meg a rádióból. Bizonyára be csengettek. Belép a tanár, majd rögtön rám néz, aztán a többiekre.-Bemutatom nektek Mitsuya Yuit!-rám mutat, mire a többiek elkezdenek olyanokat suttogni hogy :Mitsuya?, Az a Mitsuya?, és hasonló dolgokat.

Kivéve egy embert. Ott áltam a tanár mellett feszengve, miközben egy fiú, először azt hittem sima szőke hajú,de jobban megnézve kék melír csíkok is voltak benne. Szemüvege is van, baromi jól áll neki. Lehet csak dísznek hordja. Egymás szemébe nézünk, de csupán pár percre, mert a tanár folytatta-Nem volt gólya táborba, mivel akkor költözött Amerikából át ide, Tokióba.-na, de jó. Nem akartam megemlíteni hogy honnan jöttem, mindegy. A szőkével még mindig szemezek, amikor meghallja hogy honnan jöttem, kicsit meglepődik, de utána újra rám mosolyog. Még beszélt egy jó tíz percet rólam, majd megmutatta az egyetlen szabad széket a terembe.

A melíros melletti székre úlök. Micsoda véletlen.
Utána beszélt valamit a kötelező szakkör választásról, meg blablabla. Nem érdekelt. Helyette inkább körbe néztem. Egyből szemet szúrt a fekete hajú, akivel az igazgatói előtt találkoztunk. Elidőztem rajta egy kicsit, észre vette hogy figyelem, majd mélyen a szemembe nézett, de közben vigyorgott.
Pár perc elteltével tovább nézelődtem, mögötte volt egy nagyon magas sárkánytetkós, fonott hajú srác. Ijesztő volt... vagyis lett volna, ha a mellette ülő alacsonyabbik szőke miatt nem nézett volna úgy ki, mint valami bébiszitter.

Megfordítottam a fejem a másik oldalra.
Ott egy furcsa fekete hajú fiú volt. De a szeme. Basszus, az olyan volt mint egy macskáé. Meg persze volt még sok fura alak.
A szünet első perceiben rá akartam venni magam, hogy megkérdezzem mi a neve a padtársamnak. Sajnos akkor esett szét a tervem miszerint magabiztosan ránézek és..., ja. Csak hát megjelent az ajtóban egy még nála is magasabb fonott hajú srác, és ott, abban a pillanatban elvesztettem a magabiztosságom.
A többi óra viszonylag gyorsan telt el,mire kiértem a teremből Rinako állt előttem -Szia Yuri! Nem jössz elvelem bulizni ma egyet?-kérdezte lágyan.
-Ömm, miért is ne.-
-Rendi akkor ötre találkozzunk a sarki kávézóba. Onnan indulunk-
-Okés!-elköszöntünk egymástól, kiérve az épületből, megpillantom a bátyám. Neki nem mondhatom el hova megyek.
Elindulok felé, majd hátulról át ölelem.
-Milyen volt az első napod Yuri?-kérdezte lágyan Takashi
-Reggel az igazgatói előtt találkoztam egy vámpírral,-kuncogok, miközbe mellé sétálok. Csak akkor vettem észre, hogy többen voltak. Összesen hatan, de a legközelebb az éles fogú állt. Ezek szerint mindent hallott. Upsz.
-Vámpír? Na ne szórakozz, nem vagyok az!-mordul rám, mire a többiek is érdeklődően felém néznek.
-Oké srácok, ő itt a húgom Mitsuya Yuri!-
-Örvendek... öhm mi a nevetek?-eléggé zavarban voltam, gáz.
-Sano Manjiro, de hívj csak Mickey-nak, oké?-kedves,de nagyon. Na várjunk... ő az a fiú aki annyira magyarázott valamit. Mellette a magas következik.
-Ryuguji Ken, avagy Draken.-
-Jómagam Baji Keisuke!-mosolyog rám a vámpír.
-Matsuno Chifuyu, a nevem.-na itt ebben a pillanatban elolvadtam, annyira aranyos ez a srác. A következő ember telefonált. Annyira fel kellett emelnem a fejem hogy lássam hogy roppant egyet.
-Várjál Kisaki mindjárt -elveszi a telefont a fülétől, de közben a vonal másik felén, jó hangos káromkodás halható-... a nevem Hanma Shuji, mizu?- utána gyorsan letette a telefont, és írt valamit.
És az utolsó. Ott volt a macska szemű fiú is, de ő a tájat nézte. Keresett valamit.
-Mi szél hozott ide, Picúr?- ki fogom tekerni ennek a Keisuke-nek a nyakát
-Kikérem magamnak, nem is vagyok alacsony.-
-Aham-szólal meg egyszerre Draken,Baji,és Mickey
-Manjiroval majdnem egy magasak vagyunk!- mutatok a szőke srácra
-Na neem. Csak a cipőd miatt van!-mondja Mickey, majd mindenki bólogatni kezd
-Derítsük ki!-
-Oké!-
-Oké!-
-Baji fogja bírálni!-mondja a szőke mikőzben levesszük a cipőnket
-Yuri, a zokni is plusz centinek számít. Vedd le!- szól a bíró rám.
-Esetleg a ruháimat ne vegyem le?-morgom az orrom alatt
Egymás mellé állunk, majd várjuk a választ.
-Hát Yuri, abba a cipőben sok magasító lehet. Eddig majdnem egy magasak voltatok, most a szeméig sem érsz!-röhög
-Neeee!-
-Ez az!-kiált fel a szöszi-Na picúr, vesztettél?-
Elkezdtem kergetni, de meglátok egy nagy pocsolyát, és belelöktem. A többiek szakadnak a röhögéstől, egy ideig én is, de meglátom Mickeyt, ahogy felém fut. Baji mögé szaladok, hogy ő majd megvéd. Persze.
-Baji, engedj!-
-Nem tehetem, meg kell védenem. Ha nem tenném, az ártana az imidzsemen!-mosolyog a megmentőm
-Szívd ki a vérét!- kiáltom. Na ezt nem kellett volna mondanom.
Hirtelen mögém lépett, és lefogta a kezem. Mickey pedig elkezdett csikizni.
-Engedj el! -nem bírom abba hagyni a nevetést-Baji!-nem enged-Keisuke!- ordítok rá, mire elenged. De sajnos én a földre esek, de a csikizésem  nem akar leállni.
-Nézzétek! Jégkrém árus!-mondja Chifuyu, mire mindenki arra néz. Gyorsan felkap, majd maga mögé tol.
-Nyugi, megvédlek!-annyira cuki
Ahogy ezt kimondta elpirultam, ezt észre vehette, mert csak előre fordult.
-Megéheztem!-jelenti ki Manjiro
-Fél órája ettél- ordítanak rá
A macska szemű rám néz, majd oldalra dönti a fejét. Oda futok elé, lehet kicsit túl közel mentem, mert csak pár centi volt közöttünk.
-Te vagy az a macska szemű aranyos fiú-mire rájövök mit mondtam, már késő volt.
-Hát, inkább Kokonak hívj. Kokonoi Hajime.- mosolyog rám
Rá néztem a telefonomra, háromnegyed négy. Basszus. Elkell indulnom.
-Nekem mennem kell készülődni. Sziasztok!- köszöntem el, de Takashi elém állt
-Hova megy a hölgyike, hogy készülődni kell?- kezd el nyomozni
-Úhh, mond meg neki anyu!- kiáltja Baji
-Öhm, találkoztam egy lánnyal, és ...-itt meg akadtam. Nem mondhatom el az igazat . Nem engedne el-át hívott magához-
-Rendben. Mikor jössz haza?-
-Este, valamikor-
-Jól van,vigyáz magadra!-ölelt át
-Mi nem is kapunk ölelést.-Szól Chifuyu
Nyelek egyet-Jó.. tegye fel a kezét, aki szeretne ölelést!-mindenki feltette
Na szép. Mindenkit megöleltem, aztán elindultam haza.
Meg mostam a hajam, majd begöndörítettem. Egy testre simulós fekete egybe szoknyát vettem fel, ami a combon közepéig ért. Hozzá illő táskát és cipőt szereztem.
Aztán háromnegyed ötkor elindultam.
A kávézótól tíz percet sétálva egy klubba mentünk. CSODAORSZÁG

Sziasztok! Itt az első rész, új részek heti 1-2 szer lesznek.
Jó olvasást!