Sárkány háton (Fourth Wing)

2.

Vetettem egy gyors oldalpillantást a Riorson fiúra, de láttam rajta, hogy rájött...
Tudja, hogy vesztettünk...

A ruházatuk alapján egyből felismertem őket. Isaac is mindig ilyen ruhákba jár. Járt... Mert vagy meghalt vagy kivégzik.

A csapat fele egyből nekünk ugrott. Igen csak rövid "harc" volt, tekintve, hogy meg se próbáltunk védekezni.

Lerángattak az előszobába és csak ott kezdtek bele a szónoklatukba (a mihez tartás végett természetesen letérdeltettek minket a tábornokok elé).

****

A két tábornok mindent elmondott, kiélvezték a mi szenvedésünket. Majd utánna elrángattak minket egy cellába és be is zártak oda.

Leroskadtam a fal tövébe. Xaden álva maradt. A vezetők gyerekeiként mi foglyuk a legkomolyabb büntetést kapni.

Pusztán remélni mertem, hogy akkor legalább a többi gyereket életben hagyják.

Másnap az őrök elvittek minket egy térre. Elősször nem értettem a dolgot, de miután elkezdtek szálinngózni az emberek és hozták a többi gyereket utánna megértettem.

Most fogják kivegezni a szüleinket. A kisseb gyerekeken látszott, hogy nem tudják hová tenni a dolgot, de a nagyobbakon látszott a felismerés.Mindegyik kezében ott volt az apró kő. Mindenki görcsösen markolat a szülei utolsó ajándékát.
A szánkat betömték, a kezünket pedig elől összekötötték és úgy kellett a földön terdelnünk. Mindegyik mögött két őr volt, mögöttem hat. Mondjuk nem értem, hogy minek. Konkrétan megkötöztek! Hova szöknék?!

Egy kis idő elteltével kihozták a szüleinket. Mindenkin látszottak a csata jelei. Melgren neki kezdett a beszédének. Elmondta, hogy miért vannak itt és, hogy mi a büntetésük...
Halál. Ez nyilvánvaló volt, de sárkanytűz általi lesz. Vagyis árulóknak nyilvánították őket.

A forradalomban részt vett lovasok (mármint akik velünk harcoltak) sárkányai is ott voltak. Codagh toronyként magasodott föléjük. Esélyük sem volt elmenekülni.

A sárkányok felsorakoztak az "árulók" előtt.

Rászorítottam a kőre. Megkerestem Isaac tekintetét és csak is őt néztem. Utoljára.
Kiadták a parancsot. A sárkányok elképesztő mennyiségű tüzet fújtak. A tűz melege csípte a szemem, muszály volt elfordulnom.

Amint a tűz elérte az embereket a kő felhevült a kezemben. Éles fájdalom hasított a kezembe és kezdett el terjedni egészen a nyakamig. A fájdalom az arcom bal felére is kiterjedt.

Majd egy roppanás hangzott a kezem felől. Gyorsan oda pillantottam és megláttam, hogy a kő kettétört.

Az elégett emberi test szúrós szaga hányingerkeltő volt. Mondtak még pár figyelmeztetést és óva intettek mindenkit, hogy ilyet csináljon.

****

A kivégzést követően engem és Xadent a két tábornok elé vittek. Ők közölték, hogy nemesekhez fogunk kerülni (nevelőcsaládokhoz).

Majd a tábornokok egyezséget kötöttek a Riorson fiúval. Az egyezség lényegében annyi volt, hogy életben hagyják az "árulók" gyerekeit és elmehetnek lovasoknak, hogy ha Xaden felelősséget vállal értük (mivel ő volt a legidősebb) és, hogy ne felejtse el az egyezséget ezért minden gyerek után belevágnak egyet a hátába. Pontosítva százhetet.

Engem nem számítottak bele. Mondjuk nem tudom, hogy miért. De szerintem közé lehet ahoz, hogy rajtam másmilyen a felkelés ereklye. Így nevezték a védkövek nyomát.

Szóval nagyon jó. Értem nem felelős Xaden. Én magamért vagyok.
Majd Sorengail tábornok elvitte Xadent "megjelölni", avagy az egyezség második felét teljesíteni.

Én meg maradtam Melgrennel. Nagyon jó.

- Te a király udvarába fogsz menni Solberg! -értetlenül ránéztem, erre ő csak fájdalmasan grimaszolt- Rajtad akarja tartani a szemét, tekintve, hogy az egész családod ellene fordult...

- Jó...

Beletörődtem a sorsomba. Végül is jobb mintha megölnének. Hét "csodaszép" év a király udvarába.

****

Borzalmasan unalmas volt Tauri király udvarában lenni. Én voltam a pohárnoka, hogy még véletlenül se veszítsen szem elől. A többi megjelöltel ellentétben én még harci kiképzést sem kaptam. Ami baj, mert hét év múlva be kéne álnom a lovasok közé.

Konkrétan halálra ítéltek így. Mert hát ott azért kéne harcolni is...

No, nem baj. Amikor Isaac lovasnak ment akkor én is becsatlakoztam az edzésébe. Szóval azért tudok ezt azt...