Enemies To Lovers (TaeKook)

part 14.

Amikor beértem a házba az teljesen üres volt. Jungkook biztos valamit üzletel az őrök ezen az egyen kivül meg kitudja hogy hol vannak. Viszont a nappaliból a tv hangját hallottam kiszűrődni. Megindultam a nappali felé majd mikor beértem a kanapén egy békésen alvó Namjoonra találtam aki az érkezésemre fel is riadt.
-Szia Namjoon!
-Szia Tae! Hát te? Mit keresel itt?........ Jaaaa várj jó tudom semmi. Vedd úgy hogy nem is kérdeztem semmit.-nevetett fel kínosan majd megpaskolta maga mellett a helyet jelezve hogy üljek le.- Már bocsánat a kérdésért Tae de te mégis hol jártál hogy úgy nézelki mint egy rossz szajha?
-Semmi baj. Jelenleg tényleg úgy érzem magam mint egy rossz szajha a munkája után.
-Miért Tae? Mitörtént?-kérdezte aggódva de már valahol sejtette hogy mi történhetett. Mindent elmondtam neki szórol szóra....
-És márcsak akkor tértem észhez mikor már hazafelé tartottam most délután a taxival. Abból hogy este mi történhetett semmire se emlékszem. Csak annyi maradt meg belőlle hogy rohadtul fáj szószerint mindenem.
-Te-Jó-Isten! Jungkook egy idióta mégis hogy képzelte hogy csak úgy odaad egy embernek hogy tessék erőszakold meg és megkapod azt ami neked jár. Jó nem szószerint így de na érted?!
-Igen értem nyugi.
-Tae?!
-Igen?-nézek kérdőn Namjoon szemeibe. Szemem véletlen letéved ajkaira és egyszerűen nem tudom miert csinalom ezt lassan tényleg olyan vagyok mint egy rossz kurva. Namjoon egyre közelebb hajol hozzám. Újjaival alrébb söpri a szemembe lógó tincseimet majd nagy mancsát arcomra helyezi. Hüvelykujjával arcomat kezdi simogatni majd végighúzza ajkaimon.
-Bakker ezt annyira nem szabadna.-mondja kicsit csalódottan de még mindig arcomon pihen keze és ugyan olyan közelvan mint eddig.
-Tudom de...... Namjoon kérlek tedd meg! -könyörgöm neki mint egy kurva. Én is pontosan jól tudom hogy nemszabadna de valahogy kívánom őt. Érezni akarom az ölelését, a csókját és mindent ami ő úgy mint régen.

Írói magyarázat

Az igazság az hogy Tae nak Jungkookon kívül Namjoon volt az "első" szerelme. Mikor meglátta Namjoont akkor reggel Jungkooknál nem ismerte fel mert utoljára középsuli második osztályában látta azóta pedig a fiú nagyon megváltozott. Tae elkezdett kutatni hisz nagyon ismerős volt neki a név és mikor később erre rájött már úgy érezte késő hisz ő úgymond már Jungkookhoz tartozik. Namjoon középsuliban lopta el Tae első csókját amiröl senkinek sem beszélt még Jiminnek sem hisz Namjoon második végén felszívódott. Olyan volt mintha elnyelte volna a föld. Eltűnt minden közösségimédiáról és még a városból sőt még az országból is. Tae úgydöntött nem szól senkinek arról a csókról és arról se hogy titokban jártak hisz fölöslegesnek tartotta a fiú felszívódása miatt és ezzel egyetemben elis felejtette őt.

Vissza Taehyung szemszögéhez

-Tae kérlek ne csináld ezt!
-Namjoon kérlek csak most utoljára. Magyarázat nélkül hagytál ott akkor és nagyon össze voltam törve. Senki nemvolt akivel beszélhettem volna mert Jimint nem akartam belerángatni. Nem vetted fel a telefont és az anyukádtól tudtam meg hogy apád elvitt külföldre tanulni. Nagyon hiányoztál és egyszerűen aznap mikor reggel találkoztunk valahogy nem esett le hogy te vagy mert úgy voltam vele hogy kizárt hogy visszajöttél.

-Tae te még emlékszel? Én-én azt hittem hogy már elfelejtettél. Mikor aznap reggel láttalak Jungkookkal én azt hittem hogy te és ő.... hogy te és ő együtt vagytok. Igaz élég utálkozva beszéltetek egymással de valahol azt éreztem hogy szeretitek egymást.De látod visszajöttem. Ahogy visszajöttem elkezdtelek keresni ami megmondom őszintén nagyon nehéz volt hisz aztó lakhelyet változtattál ráadásul már egyetemista vagy és még a telefonszámodat is megváltoztattad a közösségi médiákon pedig nem mutattál túlsok aktivitást. Úgy döntöttem csatlakozom egy maffiához hátha így könnyebben megtalállak mivel ők kb mindenkiről mindent tudnak. Mikor találkoztam Jungkookkal és eléggé összehaverkodtunk mivel hát középsuliban szerintem még a létezésemről se tudott. Fojamatosan egy srácról áradozott nekem de a nevét sosem mondta. Jungkookban biztos voltam hogy szeret hisz többet beszélt róllad mint amiről valójában kellett volna beszélnünk, de viszont benned már nem voltam biztos hisz egyáltalán nem tudtalak volna elképzelni egy Jungkookfajta mellett.

-Hát Nam tudod én régóta szeretem Jungkookot. Őszintén szólva mikor veled voltam még akkor is titkon valahol őt is szerettem de elakartam nyomni hisz nen akartam hogy egy kis buzinak gondoljonak és azis elég rizikós volt hogy mi együtt voltunk hisz te se és énse akartam hogy ezért kitegyenek a suliból mert te is tudod hogy az az iskola a "másokat" nem igen fogadta el így a suliba szinte egyáltalán nem is érintkezhettünk sulin kívül is csak bizonyos esetekben de mikor esténként ketten voltunk na az valami fantasztikus volt igaz sosem feküdtünk le amit igazából nem is bánok. De ami azóta velem történt ráadásul most az utóbbi két hétbe. Már néha elegem van az életemből.-Namjoon hirtelen ajkaim után kapott megsem várva hogy befejezzem husszú monológom.

-Fogd be Tae!-mondta ilyen perverzen vicceskedő vágytól izzó hangon. Majd újjra ajkaimra tapadt. Egész este csókolóztunk és ölelgettük egymást pont úgy mint rég. Nem érdekelt minket hogy Jungkook bármelyik pillanatban beléphet az ajtón ahonnan egyenesen belátni a nappali kanapéjára. Szerettük egymást és más jelenleg nem számított.

Reggel amikor felébredtem Namjoon nem volt mellettem helyette a konyhában egy kávéját idegesen kortyolgató Jungkookra találtam. Közelebb sétáltam hozzá majd megálltam előtte. Azt hittem lefog szidni vagy megüt de helyett lerakta kávéját az asztalra és szorosan magához vont. Átölelte derekam én pedig nyakánal öleltem szorosan magamhoz mintha ezlenne életünk utolsó pár perce. Lassan elengedett decsak annyira hogy szemembe nézhessen. Egyik kezével arcomra simított majd végighúzta hüvelykujját ajkaimon pont mint Namjoon. Ujja megállt szám szélénél és az ő szája legörbült. Mi lehet a számszélén? Mondjuk mióta hazajöttem tükörbe sem néztem de érzem hogy fáj a szám széle. És valószínűleg a nyakamon is éktelenkedik pár ronda lila folt némeik Namjoon tegnapesti műve de ezt Kooknak nem kell tudnia bár reméljük hogy az egész Namjoonos tegnap esti kis akcióról nem tud semmit. És hát a többi meg annak a rohadt Baeknek a műve. Jungkook lassan és óvatosan ajkaimra hajolt. Ebben a csókban minden benne volt. Megbánás, sajnálat, szerelem, szeretet és vágy.