Sziasztok. Ez a történet kitalált. Mivel a Brúnó Zenész és nem főnök. Laci meg a barátai is benne lesznek, mivel a Lacival iskola óta legjobb barátok.
Szűcs Kamilláról szól, aki nagyon sürgőssen kell munka. Már kezdte volna feladni, de egyik kap sze...
El telt 2 hónap. Sofi 2 hónapos lett. Basszus, nagyon gyorsan telik az idő. Ma megyek férjhez. Hamarosan Pető leszek. El sem hiszem. Babám fel kelt. Fel öltöztettem, le fényképeztem és fel tettem Insta storyba.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
El telt 3 perc és jöttek cukibnál-cukib üzenetek. Kezembe vettem a kicsit és le mentem. Ahol a Maricsék beszélgettek.
Én: Na mentem srácok. Időben ott akarok lenni, ahol elkészítenek a ceremóniára. - mondtam.
Brúnó: Adj egy csókot az apucinak. - mondta.
Oda mentem és meg pusziltam a száját és ki vette kezemből Sofit.
Brúnó: Te meg kisannyony fogadj szót az anyádnak. - mondta.
Sofi kuncogva nézte az apját. Meg ölelte, megpuszilta az arcát és vissza adta. Mentem fel venni a csizmát. De csak fel akartam venni. Mivel a Sofit fogtam ezért nehéz volt.
Én: Valkusz Milán. - mondtam.
Itt termett és rám nézett.
Milán: Mit akarsz Millám? - kérdezte.
Én: Meg fogod Sofit, míg fel veszem a csizmát és a kabátot? - kérdeztem.
Milán: Persze. Örömmel. - mondta.
El vette, fel vettem a csizmát. Sofi nevetett. Fel egyenesedtem és rájuk néztem. Milán grimaszokat vágott, amit kicsim élvezte nézni. Mosolyogva fel vettem a kabátot.
Én: Add szépen vissza grimasz mester. - mondtam.
Oda adta és mosolyogva nyitottam ki az ajtót. Meg csapta az arcomat a hideg levegő.
Én: Majd találkozunk a templomba. - mondtam.
Mindenki: Okés. - mondták egyszerre.
Ki mentem, be tettem a Sofit a hordozóba, be csuktam az ajtót, be ültem az autómba és elindultam. Oda érve, ki szálltam ki vettem a hordozót, amiben aludt a kicsi. Le zártam az ajtót. Be mentem és Dóri futott is ide.
Én: Autóban elaludt az unokád. - mondtam.
Boti: De cukin alszik. Kis angyalka. - mondta mosolyogva.
Petra: Gyere már Kamilla, nem érünk rá cseverészni. - sürgetett.
Le tettem a kicsit, oda mentem és el kezdték egyből a munkálatokat a fejemen. Csenge mivel fodrász ezért volt tehetsége. Petra sminkelt. Bele néztem a kék szemébe és el mosolyodtam.
