Titok... {Azahriah ff}

1. RÉSZ

Minden 7-8 éves kisgyerek alig várja, hogy végre felkerüljenek gimibe. Megígértem magamnak, az szüleimnek, sőt még a kiskutyusomnak is, hogy majd ha sikeresen gimibe eljutok, akkor erőszeretettel fogok tanulni, olvasni, szorgos lenni, és aztán egy szexi csávo fog belém szeretni, akivel majd le is kölykezünk, és jó munkahelyen, havi 1 millió forinttal fogok szüleimnek venni egy házat. Na igen, most hogy gimibe kerültem, elmondhatom, hogy ez az "ígéret" eddig sehogy sem sikerült.                                                                  
Kicsit szomorú, mi?

De hogy folytassuk normálisan, a nevem Lili, 16 éves vagyok, és a tizedik osztály padjait koptatom. Nem vagyok népszerű a sulimban, sőt aligha néhány ember ismer, viszont volt egy nagyon jó barátnőm, aki mondjuk úgy nem egy észlény. A neve Rebeka, velem egy idős, és szerencsére osztályársam. De miért szerencsére? Mert az én osztályommal csak a baj van, mindik intőket, rossz jegyeket, és figyelmeztetéseket kapnak! Jó ez költői túlzás, viszont tényleg nem a legjobb osztály...

Nem mondanám hogy szétszortak, viszont a legtöbben NÉHA nem készültek házifeladattal, ezért bociszemekkel kezdték el mindig kéregetni tőlem, hogy lemásolják. Khm khm, vagyis Dávid szavaival vélve, "Inspiráciot veszünk". Jó, bekell valannom nagyon vicces osztály, és összetartóak, viszont néha az agyamra mennek.

Volt viszont egy különc. Jó nem teljesen az, viszont ő tanult!!! A neve Baukó Attila, kis aranyos, kedves srác, csöndes mint én. Jó ő is benne volt néhány csintevésben, viszont nem mindig. Tetszetős alak az biztos. Ott van Rebeka aki tetőtől talpig, szerelmes belé. Nem tudom miért, de ezt már csak ő tudja...

Január 7-edikét írjuk éppen, és újra suli... Klasz, de tényleg. Egész szünidőben olvastam, jó, nem mintha iskola időben nem olvasnék, de ilyenkor kb 2x annyit!                                                                          Reggel bolytos sapkával jelentem meg az iskolában, vastag kabátban és alatta egy szimpla pulcsiban. Cukkantos volt, hiszen volt rajta egy nagy maci! Jó, lehet talán ez az egyik oka a sok közül hogy az osztálytársaim totál lúzernek tartanak, de nem igazán érdekelt. Odasiettem a suliboxokhoz, és beraktam a táskám, kabátom, sapkám... Aztán Rebeka sietett oda hozzám

-LilcsoMilcso miért nem jöttél hamarabb? Tök rossz volt egyedül majszolni a szendvicsem! nyugtalankodott Rebeka, mintha a világ vége lenne!

-Nyugodj meg Ribizli... kacagtam el magam, majd körül néztem és pillantottam Zsombi, Dávid, és Ati felé

-Ott az eperkéd. mondtam kicsit gúnyos hangnemben hogy idegeljem mégjobban Rebekát

-Lili ez nem vicces! Én komolyan szeretem őt! Tök klasz srác meg minden... szomorodott el a mondat végére Rebeka mire én csak felkuncogtam

-Jólvan, jólvan, ribizli... mondtam majd borzoltam össze a haját, majd sajnos be is csengettek.

-Ilyen hamar csengettek? méltatlankodott Rebeka, mire én megint felkuncogtam. Hát mit mondjak, akármilyen naiv néha, mégis ő hallgatott meg még bénitó depressziómban is.

Besiettünk órára. Dupla rajz, hurrá, igyis alig értek hozzá! Mondjuk úgy, hogy mindenkiben ott lapul egy művész, de lehet az enyém meglapult és kómába esett az eddigi rajzaim alapján :(

Elhelyezkedtünk a helyünkön, és vártuk a mai óra feladatát. A tanár azt mondta ma agyagozás lesz, méghozzá párban. A tanár ki is osztotta a párokat, és amikor meghallottam a saját párom, a szemeim nagyra tágultak. Baukó Attila és én? Rebeka ezért kinyír az biztos...

Oda is furikáztam magam Ati padjához (mindenki gyurakodott) és egy illedelmes széles, cuki mosollyal köszöntöttem. Leültem vele szemben, és azt a feladatot kaptuk hogy egy kutyát kell csinálnunk... Némán kezdtük el, viszont Rebeka tekintete szinte lyukat égetet a hátamba!!!