HAJNALI KONZULTÁLÁS

III. Plüssök

verfoltapadlon &aeronthewriter

Csendesen gubbasztok
Szobámban.

Számolom a falon a pontokat.
Egy
Kettő
Végtelen.

Egyedül vagyok,
Nem véletlen.
De túlontúl szerettem.

Számolom az ablakokat
Egy
Kettő
Három.

Csak a kitömött állatutánzatok
Vesznek körbe.
Senki más.
Bámulnak rám gombszemükkel.

"De hisz ő maga lépett a
Félhold tőrbe."
Nem létező eszükkel
Gondolják át a tettet.

Számolom a plüssöket,
Egy
Kettő
Tizennégy.

S amilyen éjfekete íriszük
Oly sötét vesz engem is körül

Számolom a sok sok fényes csillagot
Egy
Kettő
Számtalan

S én eme pór alany
Hallgatom az inga óra zaját.
Hallgatom
S némán érteni próbálom;
Miként nyög metronómra
Eme éjszakai, andalgó álom

Számolom, csak számolom a kattogást
Egy
Kettő
Kitudja hány

Végtelen- Hozzám képest
Ez az arány.

Azok a fránya plüssök.
Azt kívánom néha: üssük!

A zápor meg csak kopog itt a párkányon
Bűnös, üde ármányom.
Villámok csapnak le az égből,
Onnan ide
Az embereknek elég volt a szépből,
Balga, rideg.

Számolom nagy búsan
Számolom csak a vattákat
Egy
Kettő
Páratlanul hagytátok.

Hiányzol, megbántam már
Amit veled tettem.
Sóvarogva nézem vissza az emlékképeket.
Ahogy ordítasz,
A nevemet kiáltod.

Számolom az embereket
Egy
Kettő
Csak én meg te.
Egy
Kettő...
Egy.
Csak én.
Nélküled.