-Nick! Nick! -rontott be szinte zokogva a felzaklatott Emmeline férje dolgozószobájába, kezében a levéllel. -Már mindenhol kerestelek!! -kiáltozott, miközben könnyek záporoztak a szemeiből.
A férfi gyorsan kivette a kezéből, pár pillantást vetett rá, majd az asztalra borult.
A többeik, akik a dolgozóban voltak csak szájtátva nézték a történteket.
-Megtennétek hogy kifáradtok?! Beszélnem kell a férjemmel. -nyeldekelt Em.
Nick intett egyet a kezével, hogy maradhatnak. Emmeline szemei fölött a ráncok meggyülekeztek. Hirtelen nem értette, mi folyik körülötte.
Egyszer Nickre, egyszer Jonahra és Peterre pillantott.-Várj, ők... -gondolkodott el, látva a férfiak arckifejezését, és a botrányosan kínos csendet maga körül. -TI TUDTÁTOK! -Ordította el magát dühösen.
-Em! -kapta el a csuklóját Nick.
-Engedj el!!! -rántotta el a kezét.
-Válaszoljatok!!! -vonta kérdőre a többieket, akik nem voltak hajlandók megszólalni Nick jelenlétében, csak frusztráltan néztek maguk elé.
A csend hirtelen megint úrrá lett körülöttük. Emmeline szemeibe ismét könnyek szöktek, de most nem a félelem, hanem a bánat miatt.
-Nincs több kérdésem. -mondta csalódottan, majd elindult kifelé a szobából, de ekkor Nick utána szólt.
-Egy levelet már kaptunk. Korábban... -sóhajtott meggyötörten.
-És nem gondoltad hogy talán tájékoztatnod kellene róla?! -fordult vissza Emmeline feldúltan. A vér szinte mindenkiben megfagyott, mert tudták, hogy kellemetlen beszélgetésnek lesznek tanúi.
-Nem akartam rád ijeszteni. -felelte halkan.
-Ez így most jobb?! -ordította el magát megint. -Kinek szólt a levél?!
-Neked. -suttogta halkan.
-Nem hallom!!
-NEKED! -ordított mostmár Nick is dühösen, mire Emmeline meglepődöttségében csendben maradt.
-Láthatnám? -kérdezte kis határszünet után.
-Nem akarod látni. -fonta össze karjait. -Peter, kérlek öntenél egy pohár vizet a feleségemnek? Foglalj helyet drágám.
-Add ide. Látnom kell. -kezdett kutakodni az asztalon, mit sem törődve Nickkel.
-Nincs itt!! -állt fel a férfi mérgesen.
-Akkor is el fogom olvasni! -vetette oda fenyegetőzően.
-Olvasd csak, az már nem változtat semmin. -vette elő a fiókból mérgesen, és nyújtotta át neki.
Emmeline remegve vette a kezébe, és gyorsan végig futott rajta.
Hirtelen a szájához emelte a kezét, és összegyűrte a már korábban láthatóan megtépázott papírt.-Szó-szó-szólnunk kell a rendőrségnek. -mondta, miközben kiült az arcára a félelem.
-Nem, nem kell. -jelentette ki Nick.
-Hogy érted ezt?! Mi az hogy nem kell?!
-A rendőrség korábban sem volt túlzottan a segítségünkre. Lehet azt sem tudják hogy megszökött.
-Ezért kell felvennünk velük a kapcsolatot! Egy gyilkos szabadon jár Nick! Egy elmebeteg!!
-Megtennéd hogy, egy kicsit hagysz gondolkodni? -kérdezte a férfi dühösen.

YOU ARE READING
Elrabolva 2 /Az Angyal, Az Ördög, És A Szerelem Bajnoka/
General FictionEmmeline és Nick boldogsága régen töretlen, azonban újra akadályok kerülnek a szerelmes pár útjába, melyek leküzdéséhez egymásra lesz leginkább szükségük. Mi van, ha visszatér egy régi ellenség? Mi van, ha Nick valójában nem az, akinek Em gondolja...