11 fejezet

8 0 0
                                    

A szobámba zárkóztam és majdnem sírtam, várjuk én most sírni akarok? Elgondolkodtató mivel amióta Cullen-nékkal élek azóta kevés az érzelem bennem. Hmmm őszintén nem igazán tudom hogy mi van velem de félek hogy az érzelmek miatt nem fogom tudni kontrollálni magam.

Hé Ali minden rendben van?

Edward hagyj békén!

Ennyivel lezártam a beszélgetést. Aztán szomorkodtam és nem törödtem semmivel.

*Lent a nappaliban*

Edward: Alison-nal valami nincs rendben!
Esme: Hogy érted
Edward: Nem látom Alison gondolatait hogy mi miatt szomorú csak annyit hogy szomorú és kész
Carlisle: Hát akkor végülis egyrészt jó mert fejlesztette a képességét viszont így nem látjuk miért szomorú
Jasper: De ugye nem fog megint gyújtogatni?
Rosalie: Dehogynem hisz Alison a család dráma királynője
Carlisle: Rose szívd vissza, Alison a család tagja fogadd el

Rose csak gúnyosan forgatta a szemeit. Rajtam meg eluralkodtak az érzések és a tenyeremben egy kis tűzgolyó képződött. Gyors segítségre volt szükségem egyedül megnyugodni most nem tudok így hát lekiáltottam a földszintre.

Alison: CARLISLE VAGY VALAKI JÖJJÖN ÉS SEGITSEN!!

Kiáltottam rögtön fel is futottak hozzám.

Emett: Mi a baj Ali?
Alison: Valaki nyugtasson meg

Sikerült megnyugtatni a "családomnak" és kérték hogy menjek le a nappaliba velük. Úgy tettem, nyilván kérdezték hogy mi volt a baj de én nyilván hazudtam. Sejtem hogy tudják hogy nem mondok igazat csak nem akarnak faggatni. Bár amúgy sem válaszolnék úgyhogy mindegy!

Én és Cullen-nék?Où les histoires vivent. Découvrez maintenant