The last drop

A kezdetek.

Sziasztok! Én Caleb Hadid vagyok, egy "átlagos" tini fiú. Arra gondoltam, hogy elmesélem, hogy hogy, lettem ilyen.

Ez egy átlagos Hétfő reggeli napon kezdődött. Ötödikben. Új suli, új osztálytársak. Lent várunk a folyosón, és megjön a tanár hívjuk Adrienn-nek.
-Üdvözöllek titeket, itt az új suliban!!-köszöntött minket, sütivel a kezében. Én innentől tudtam hogy nem ilyen lesz! Jól is tudtam, de azt majd később...

Bementünk a vadonatúj osztályba, és az erős vanília illat fejbecsapott.
Na mindegy, elfoglaltam a helyem, lepakoltam a cuccaim, és Adrienn elkezdett magáról mesélni. Én észre sem vettem, hogy ül mellettem valaki.
-Szia!!Caleb vagyok!-köszöntem, a csendes fiúnak.
-Helló, engem Jacobnek!!-mosolygott.
-Elnézést, zavarok?-kérdezte Adrienn. Abban a pillanatban kicsöngettek.

Lesétáltunk az udvarra, és egyből piszkáltak, hogy hogyan is nézek ki. Szemüveges, törpe. Az volt a baj hogy nem mertem magamért felállni, ezért inkább hagytam őket. Jacobbel elmentünk a fa alá beszélgetni.
-Szerintem ez a suli eddig jó!!-mondta.
-Aha, valami olyasmi.- folytattuk a beszélgetést, aztán 3 fiú odajön hozzánk, hogy kopjunk le, mert ez az ő helyük. Elfutottunk onnan nagy félelemben. Na mindegy ezt most hanyagoljuk. Aztán elmentünk a második órára, és ott a Matek tanárral volt ismerkedés.

-Sziasztok gyerekek!Engem szólíthattok Mr.Mark-nak!-igazából kedvesnek néz ki ,de egy létező démon. Aztán volt a kaja szünet, bejött egy csaj, aki nagyon szép volt, és megtetszett nekem.

Aztán többi tanárral is megismerkedtünk de ott már nem volt semmi érdekes. Elővettem a bicikli kulcsom, és levettem a zárt elindultam haza, és kidurrant a gumi egy kő darabon. Nagyon örültem annak, hogy nálam volt a telefonom, és fel tudtam hívni apum. Meg is érkezett, beszálltam a kocsiba, és hazamentünk.

Felmentem a szobámba, és megcsinálta valaki az osztálycsoportot. Ott nem mertek bántani, de a gyerek csoportban kaptam az ívet rendesen. De hagyjuk is. Felmentem facebookra, és láttam egy ismerős jelölést, valami POCO mi a fene volt az. Akkor nem tudtam mit jelent, ezért nem jelöltem vissza. Átpakoltam holnapra, mert anyum rámparancsolt. Estig játszottam, és egyszer csak bejön apám és felpofoz, hogy miért nem tanulok. A fejemről leesik a fejhallgató, és a fejem beleütődik az íróasztalomba. Nagyon fájt, ilyenkor még sírtam.
-Jahj úristen, sír a kis hercegnő, mert megcsípte egy szúnyog!!Úristen!!-mondta apa, nevetve. Ezek még csak a kezdetek...

Megágyaztam, aztán kimentem a konyhába egy kis nasiért.
-Nem vagy már elég dagadt?-mondta anyu. Én meg inkább visszasétáltam a szobámba. Lefeküdtem aludni.

Másnap reggel felkeltem, megreggeliztem, felöltöztem, és elindultam a suliba. Bekopogtam az ajtón, és bementem.
-Elnézést, a késésért!
-Ezt most elnézem, de a következőt nem fogom!!

Történelem óra volt, elővettem a cuccaim, és nagyon gyorsan, írtam is ami a táblán van, mert le voltam maradva. Kicsengettek, és mindenki egyből felállt, beszélt, üvöltött. Míg én, lementem az udvarra, Jacob nélkül, mert beteg lett. Mentem le a lépcsőn, megcsúszott a lábam, és elestem. Szerencse, hogy nem teljesen fentről estem el, hanem kicsit lejjebb. Rossz idő volt, tehát nem lehetett kimenni.

Ezért visszamentem az osztályba, és kipakoltam a cuccaim. Aztán valaki ellökött, én meg kigáncsoltam. De kiderült hogy egy hatodikos volt. Aztán elkezdődött a verekedés, körénk gyűltek, és üvöltöztek. A pasas, belevert az orromba, én meg meghúztam a haját, és elengedett én is őt, mire jöttek a tanárok, addigra már lenyugodtunk. Bementem az osztályba, vérző orral. Megtöröltem, aztán jött a magyar tanár, aki nagyon szigorú volt, és rámparancsolt, hogy üljek le. Én mondtam volna, hogy hát, nekem vérzik az orrom. De nem engedte ,hogy kimondjam. Ezért leültem, és elkezdtünk tanulni.

~{Sziasztok! Én Haldokló űrlény vagyok, és ez az új könyvem!
Remélem, sokan olvassátok el, néhány része velem történt, néhányat pedig csak kitaláltam!Egy vote jól esne, köszi!}~