Elrabolva 2 /Az Angyal, Az Ördög, És A Szerelem Bajnoka/

16. ~ NE HAZUDJ

Emmeline és Evan továbbra is jártak a lovagló órákra, amiket még mindíg Will tartott a kisfiúnak.
A férfi nagyon büszke volt a tanoncára, aki rengeteget fejlődött a szárnyai alatt.

Emmeline szerette gyakran csak bámulni őket a karám túloldaláról. Most viszont el kellett mennie valahová.
Átmászott a kerítésen, és közelebb battyogottt feléjük.

-Bravó bravó! Gyönyörű volt! -tapsolt Will Evannek.

-Lassan már ugrathatok is! Ugye Will? -kérdezte lelkesen a kisfiú a nyeregből.

-Az még kicsit odébb van kiskomám, de ami késik nem múlik. -nevetett.

-Anya, te is láttad milyen jó vagyok?? -kérdezte a közeledő Emmelinetól.

-Igen kicsim, fantasztikus vagy. -mosolygott, de láthatóan máshol jártakna gondolatai. 

-Van valami baj? -fordult felé Will.

-Be kellene mennem a városba, van egy kis elintéznivalóm. Meglesztek nélkülem egy kicsit?

-Micsoda kérdés ez? -nevetett a férfi.

-Remek. -bólintott rá Emmeline. -Folytasd a gyakorlást kicsim, nagyon ügyes vagy! -kiáltott Evannek, majd elindult visszafelé.

-Emmeline! -kiáltott utána Will, mire a nő érdeklődve megfordult.

-Beszélni szeretnék veled. -mondta halkan.

-Öhh, sietnem kell, ne haragudj. Evanről van szó?? -kérdezte.

-Nem, nem Evannel minden szuper. Más dologról lenne szó...

-Will... -sóhajtott egyet, majd megigazgatta a haját.

-Találkozzunk valahol ma este.

-Tessék?? -kérdezett vissza döbbenten.

-Kérlek Emmeline, fontos. Nem kérnélek ha nem lenne az...

-Azthittem ezen már túl vagyunk! Hogy kérhetsz tőlem ilyesmit?

-Emmeline, azthiszem jó nyomot találtam. Talán el tudlak vezetni Joshoz! -suttogta.

-Miért nem ezzel kezdted? -kerekedtek nagyra a szemei.

-Akkor áll a ma este?? -kérdezte Will.

-Ahh, nem bánom. -sóhajtott fel ismét. -Majd beszélünk, de most tényleg rohannom kell. -viharzott el a nő.

Nick és Amanda egyre több időt töltöttek eggyütt. Ahogy jobban megismerkedtek, a férfi kellemesnek találta az ügyetlenkedő nő társaságát. Amanda pedig felszabadultabb lett, és egyre jobban végezte mellette a dolgát.

Archebotot meglátogatta Liz az ebédnél. Hosszas csókkal köszönt férjének, aki megint csak elbambulva ült az asztalánál.

-Szia drágám! -mosolygott Elizabeth.

-Sz-szia. -köszönt vissza feleszmélve.

Liz helyet foglalt vele szemben, és letette a táskáját.

-Gondoltam bejövök hozzád egy kicsit. Ritkán vagyunk eggyütt mostanában. Ugye nem baj?

-Dehogy, nagyon örülök. -simította meg a kezét, majd a pillantása ismét visszaszegeződött Nickékre.

-Az meg ki? -kérdezte Liz.

-Nick új titkárnője. Amanda. -felelte.

-Miért figyeled őket?

-Én nem is, nem is figyelem őket. -csóválta meg a fejét.

-Szivem, látom hogy le sem veszed róluk a szemedet. Bár azt meg kell hagyni, tényleg jól szórakoznak eggyütt. -halkult el Liz is, ahogy ráeszmélt az odáig elhallatszó kacagásukra.