Kedves Naplóm!
Lassan közeledem a "hírhedt" 30-as évem felé. Kicsit szürreálisnak tartom , hogy gyerekkorom óta vezetlek téged Drága, kedves és hű Naplótársam. Oly sok emléket őrzöl magadban, és még mindig számtalan mesélni valóm van neked.
Ma elgondolkodtatott egy kérdés. Létezik olyan, hogy az agyunk egy idő után a saját magunk érdeke értelmében törli azokat az emlékeket amelyekkel komoly sérülést szenvednénk lelkileg? Mivan akkor , ha egy idő után hiába próbálkozunk nem tudjuk visszaidézni a múltban megtörtént eseményeket. Hiába próbálod olyan erősen , egyszerűen mintha meg se történt volna.
YOU ARE READING
Leander
Romance"Kedves Naplóm!" Vajon hányan őrzünk, egy titkos kis naplót a szobánk egy eldugott kis sarkában? És vajon , hányan őrzünk benne féltett kis titkokat? Minden lánynak vannak sötét kis gondolatai, amely a belsőnk legmélyén arra vár , hogy feltörhessen.
