A tetoválások mögött (BEFEJEZETT)

4. Fejezet

Ahogy visszanéztem a visszapillantó tükörbe, Alex Supráját láttam, amint megpróbált megelőzni a kanyarnál. Minden izgalom és adrenalinhullám mellett egy pillanatra még a levegő is megfagyott körülöttem. A kanyar szűk volt, és azon az úton nem tudta volna elkerülni a balesetet, ha annyira közel merészkedik.

"Alex! Vigyázz!" - kiáltottam, de a szavak elmerültek a motorok dübörgésében.

Egy másodpercen belül láttam, ahogy az autója megcsúszik; mintha minden lelassult volna. Alex autója megpördült, majd ahogy neki ütközött az árokfalnak oldalára borult

A következő pillanatban csak a füstött láttam, de Alexet nem. Hannah már nem ünnepelt , hanem csak annyit mondott ,hogy meneküljek jönnek a rendőrök .

Többször éreztem már ezt, de azt még senki sem mondta volna el nekem, hogy milyen volt érzete élete legrosszabb rettegése segítsek vagy meneküljek. Annyi kérdés cikázott bennem; vajon jól van? Vajon ki fog szállni az autóból? Aki vágyik a sebességre, egyszersmind kockáztatja is életét.

Az emberek riadtan futkostak; kiabálások és pánik hangja tölötte be a levegőt. Megfordultam és Alex autójához mentem, ahogy ezt Hannah és Ben látta ők is jöttek utánam.
Mire odaértünk Alex autójához, már nagyon nagy volt a füst. Az ajtót résnyire nyitva volt, de Alex nem indult meg kifelé.
-Alex minden oké, miért nem mászol ki?" - kérdeztem riadt tekintettel.

"A helyzethez egész jól vagyok" - suttogta rekedten ám fájdalmasan kiszorított hangon.
Küzdött minden lélegzetvételével - egy kicsit zavartan mosolygott rám , de tudtam nincs idő várni. Ben segített az ajtót kintebb nyitni ,hogy ki tudjuk szedni Alexet.

Majd Alexet befektettük a hátsó ülésre, majd Ben beült a kormány mögé Hannah az én autómat hozta én pedig finoman felemeltem Alex fejét és beültem mellé hára
- Miért csináltad ezt? Nagyon veszélyes volt! Kézdeztem dühösen, de kicsit kétségbe esve.
-Melyik korházba menjünk Ben? Ben már nem tudott válaszolni, mert Alex hirtelen megszólalt.
-Grace nem vihettek korházba , ha ezt apám megtudja kinyír.

Láttam rajta azokat az érzelmeket: és nem tudtam mitévő legyek.
Most inkább az a fontos ,hogy valahogy gondoskodjak róla!

-Ben vigyél hozzám légyszíves - mondtam, majd Alexre néztem és azt mondtam.
-Nyugi minden rendben lesz, segítünk.

Közben a zsarukat láttuk szembe jönni,de hál istennek nem tudják ,hogy az én autóm is részt vett a versenyen. Hál istennek nem egy nagyon feltűnő színű autó.

Majd felkiáltottam:
- A fenébe Alex autója ott maradt, Ben most be kellene vetned a titkos kapcsolataidat.
Na ezekről én nem akarok tudni, de néha a szarból kihúztak még ha borsos ár is volt.

RIP KEN BLOCK🖤🖤🖤