As A Thief 《Drew Starkey Ff.》

5.

A turmix után sétáltunk abban a parkban amellett voltunk. Kiderült, hogy rohadt jó humora van és egyáltalán nem tud megmaradni a seggén. Amikor leültünk egy padra körülbelül 10 másodperc múlva remegtetni kezdte a lábát majd felállt és megpróbálta elérni a magasan lévő leveleket. Természetesen nem sikerült neki csak egy kicsi darabot letépni az egyikből aztán zsebretette mondván, hogy megtartja a sikerének emlékét. 31 éves mégis úgy viselkedik mint egy 10 éves. Egy ajándékboltban vett egy mini hőgombot és miközben átkarolt folyton azt rázta.

- És aztán konkrétan... - nevetek a saját sztorimon, de amikor újra ránézek látom, hogy nem figyel. - Szóval aztán megpróbáltuk kivenni a sütőből tudod olyan kesztyű nélkül mert sehol sem találtuk... utána meg gyereket csináltunk... Andrew figyelsz te rám? -  vigyorgok és kiveszem az autós hőgömböt a kezéből.

- Hé, add vissza. - nevetgél és kiveszi a kezemből. - Esküszöm, hogy figyelni fogok.

- Na jó szóval hozzáértem a meleg Browniehoz és azért van ez itt látod? - nyomom az arcába a kezemet. Hunyorít a sötétben aztán megszólal.

- De menő. Mint egy sexepil. - ejti vissza a kezemet a combomra.

- Az. - mosolyodok el és tovább nézem a sérülésem. Majd hatalmas töréshangot hallok. Megállok mert Drew is megáll. A földet nézi. - Mi az? - Természetesen eltört a gömbje.

- Eltört. - biggyeszti le a száját mint egy gyerek majd bólint kettőt megfordul és elsétál.

- Nem hagyhatod úgy itt. - mutatok rá.

- Miért akkor mit csináljak vele? Túl drága lenne Joeynak egy koporsó, nem bogaram? - néz rá újra.

- Te elnevezted? - tátom ki a számat. Még állunk fölötte 2 percig majd megvonom a vállam és továbbsétálok. - Na jó hagyjuk itt.

- De nem kéne csinálni vele valamit?

- Már meg is gyászoltuk Joeyt.

- Igaz. - fordul meg ő is és összekulcsolja a kezünket. - Kérsz valamit enni?

- Aha.

- Az jó mert magamra gondoltam. - Pár másodpercig döbbenten nézek rá.

- Fú... Úristeen. Ez olyan gáz volt. Bármit is teszel vagy mondasz soha többet nem fogsz kiengesztelni, de tényleg ez annyira... - hadarom majd rányomja a száját a számra. Az orromon gyorsan beszívom a levegőt és mohón tapadok a szájára. A hajamba túl eres kezeivel olyan finoman, hogy egyáltalán nem húzza a hajamat. Folyton elválunk egymástól majd újra egymásnak esünk. Azt akarom, hogy soha ne érjen véget. A hasamban repkedő lepkék arra bíztatnak, hogy most rögtön vetkőztessem le, de szerencsére a józan eszemre hallgatok. A homlokomat az övének támasztom és már megint érzem bódító lehelletét a számon. Az illata betölti az orromat és próbálom nyitva tartani a lábamat mert félek, hogy mindjárt összecsuklik.

- Eva. - liheg. - Ezt a randit...

- Igen?

- Majd ismételjük meg mégegyszer. Mert ha nem tesszük... azt nem tudom, hogy élném túl. - tekergeti a hajamat nekem pedig a lábam abban a pillanatban felmondja a szolgáltot és összecsuklik. - Fáradt vagy?

Próbálok megszólalni, de az agyam olyan szinten korlátozva van mint egy teknősé ezért bólogatok. Elneveti magát a bénaságomon majd a hátamra kap. Leint egy taxit majd betesz a hátsó ülésre. Már nagyon késő lehet mert már sötét is van. Egész nap együtt voltunk? Végül is ha úgy nézzük... együtt ebédeltünk és fánkoztunk is. Bemondtam a címem és elindultunk.

- Csak, hogy tudd ha mégegyszer ezt csinálod többet nem csókollak meg.

- Hogy lehet valaki egyszerre dögös és vicces? Ez nem fair. - döntöm a fejem az ölébe.

- Drew Starkey? A lányom nagy rajongód. Majd kérhetnék egy autogramot? - ad hátra egy papírt meg egy tollat majd a homlokomra teszi a papírt és aláírja.

- Héé! - kezdek el idegesen csapkodni. A nyelvét kidugva nevet amitől feléll a hátamon a szőr majd felülök és megcsókolom.

- Ez mi volt? - vigyorodik el édesen amikor visszahanyatlok a combjára.

- Semmi. - vonom meg a vállam. Előveszem a telefonom és megnyitom a tiktokot. Az a baj, hogy legutóbb max hangerőn hagytam ezért amikor feldobja a róla szóló editet maximum hangerőn szólal meg a Candy Shop. Gyorsan lejjeb veszem a hangerőt. Belikolom és továbbtekerek.

- Mit likoltál? - kiváncsiskodik mire elpirulok. - Kit... likoltál? Mert ez biztos, hogy egy edit volt.

- Féltékeny vagy?

- Add ide. - kapja ki a kezemből és visszapörget párat. Majd megtalálja at editet, felveszi a hangerőt és nagyokat pislogva nézi a videót miközben én vonaglok szégyenemben. A tenyerembe temetem az arcomat és úgy vihogok miközben a lábán átfordulok a másik oldalra, hogy ne lássa az arcomat.

- Itt ülök melletted... és te mégis likoltad. Ha azt akarod, hogy ezeket csináljam egymás után megteszem, nézd... - felnézek rá és látom, hogy elkezd bólogatni mint ahogy csinálta az outer banksben is.

- Na jó... nemm én csakk... nézd már, hogy milyen... vonzó. - fejezem be a mondatot.

- Köszönöm?

- De nem... nem érted. Ez nem te vagy. Tehát... ez olyan mint egy másik ember. Rafe Cameron. Nem te. Ha ő állna előttem akkor csak dadogni tudnék.

- Tudom újra olyanra vágatni a hajam ha ennyire beindulsz tőle. - vonja meg a vállát én meg elkezdem a mellkasát meg a hasát ütögetni. Az autó megáll. Felülök és miközben beletúrok a hajamba újra elhelyezkedek. Felhúzom a toppom a mellemen és ránézek. Tátott szájjal néz majd becsukja, az állkapcsa megfeszül és megnyalja a száját. Ezt így egymás után. Aztán végignéz a testemen és elfordul és kifizeti a taxit.