A tetoválások mögött

10. Fejezet

Egészen a bejárati ajtóig mentem, és hátrahagytam Alexet, akinek szavai még mindig a fülemben zsongtak. A fájdalom és a zűrzavar összeolvadt bennem, mint egy kegyetlen kábítószer, amely nem engedett el. Kiléptem az ajtón és körbe néztem, a környék üres volt, szívem hangosan dobogott a mellkasomban.

El kellett távolodnom Alex emlékétől, még ha tudtam is, hogy ez lehetetlen. De most úgy éreztem: minden egyes pillanat csak arra emlékeztetett , amit elvesztettem.

Mire kiértem az utcára, a szellő hűvösen csapott meg. A nap már lemenőben volt, pirosas-narancssárgás árnyalatokat festve az égre. Leültem egy padon a Centrál Parknál ,ott ülve próbáltam összeszedni magam. Hannah hiába kérdezősködött üzenetben ,hogy minden rendben van -e -nem válaszoltam neki, mert én sem tudtam magamban megfogalmazni.

Ekkor már úgy éreztem kell valaki aki kirángat és válaszokat tud adni. Ben hívtam - gondoltam talán ő segíthet tisztábban látni.

- Helló? - mondta Ben hangja a vonal másik végén. - G? Hol vagy? Mi történt?

- Ben téged ki értesített a versenyről és mit tudsz Alexről - sóhajtottam

- Kaptam a verseny csoportból egy üzenetet Alex haverjától, de Alexet én magam se ismerem.

Mielőtt mondhattam volna valamit, hirtelen ráébredtem tényleg nem tudom ki is van a lakásomban.
-G minden rendben?

- Az igazság... hogy most már félek tőle - mondtam végre .

Ben egy pillanatra néma maradt.
- G... Ezt hogy érted? Mi történt?

Nagyot sohajtottam majd annyit mondtam .
-Ben hozd el Hannaht magaddal légyszives a Central Parkba és mindent elmesélek .

Míg várrtam Benékre csak az járt a fejemben ,hogy akkor ki ő igazából?

A gondolataimból, Hannah hangja rángatott ki.
-G minden oké, Ben kicsit megilyesztett!

Ben hallgatott , mert ő se tudta mit mondjon mi van velem.
Nagy levegőt vettem és elkezdtem elmesélni a történetek az én harcosomról aki mindig ott volt és megvédett.

-Várj G ezt most nem értem a te Alexed az aki a szobában fekszik nálad? Kérdezte Hannah
-Nem tudom, miután elmentél ma tőlem akkor bementem hozzá és elkezdte mondani a régen velünk történt dolgokat, de ő nem lehet az az Alex akit amúgy Harcosomnak hívtam,  mert ő meghalt és én ott voltam a temetésén.

Ezután Ben kérdőn nézett rám , majd megszólalt.

-Láttad őt a koporsóban vagy nem?

-Nem láttam , mert zárt koporsós temetés volt.

Hannah kérdezte ezután :
-G nem lehet, hogy tényleg ő az csak akkor valaki elől menekülniük kellett és megrendezték a halálukat?

Most elgondolkodtam egy kicsit , az apja már akkor is nagy mágus volt a pénz terén, de az anyja sokkal rosszabb volt az apjánál. Lehet miatta tűntek el?

-G nincs valami ismertető jele Alexnek vagy egy történet amit csak ő tudhat meg te ?

Majd Ben is kérdést tett fel:
-Ha ez igaz G akkor minek találkozunk az idegennel akkor Alexről már nem kell mit kideríteni!

-Ez igaz Ben, de hátha mond valamit Alex apjáról, mert fura ,hogy ennyire fél az apjától.

-Köszönöm,  hogy meghallgattatok srácok , azt hiszem elindulok haza.
-Gyere G haza viszlek , kocsival egyszerűbb;  mondja Hannah.

Bentől elköszönünk, majd elindulunk az autó felé , de ekkor úgy érzem valaki figyel. Mikor körbe nézek nem látok senkit, lehet csak képzelődök.
Haza érve Hannahtól is elköszöntem , majd elindultam a lakásba fel , de ekkor láttam meg valamit...