A tetoválások mögött (BEFEJEZETT)

15. Fejezet

Kiugrottam az ágyból majd a nadrágomat kerestem amit foggalmam sincs mikor vettünk le , de ahhoz ami az előbb történt valahogy le kellett kerülnie.
Magamra rángattam a ruháimat és rohantam az ajtóhoz, mert nem tudtam, hogy ki lehetett az.

Ben és Hannah álltak az ajtóban kb úgy mint aki szellemet lát.

-G miért csaptad rám a telefont. Kérdezi Ben.

- Azért, mert megilyedtem, hogy ezután minden rosszra fordul, mert semmit nem tudunk Alexről kideríteni, de beszéltem vele.

-Na és mi volt G mond már, kéri izgatottan Hannah.

-Mondtátok ,hogy kérdezzek meg valami olyant amit csak én és Alex tudatunk. Így megkérdeztem ,hogy hogy fogadtunk egymásnak örök hűséget , de egy csavarral kérdeztem meg viszont Alex helyesen válaszolt és meg is mutatta a heget ami az örök köteléket jelenti számunkra. Így biztos, hogy ő az. Mesélt az anyjáról és az apjáról is.

Ekkor megcsörrent Ben telefonja és szó nélkül kiviharzott a lakásból és halottuk, ahogy beindítja autóját.

-G tudom, hogy nem csak ennyi történt mesélj. Kérlel Hannah.

- Hát tudod..... itt elhallgatok egy pillanatra- mi lefeküdtünk mondom belepirulva.

Ekkor Hannah felvisít , és Alex fájdalmak közepette félmeztelen felsőtestel kirohan a szobából.

- Kicsi lány minden rendben? Kérdezi Alex és közben oda jön és hátulról átölel.

-Igen csak Hannahnak meséltem rólunk, szeretném bemutatni Alex Hannaht aki a legjobb barátnőm.

-Hannah ő Alex , a harcosom akiről már meséltem .
Hannah Alex nyakába ugrik aki fájdalmasan felszisszen , mert még nem jött helyre teljesen.

-Bocsi Alex elfelejtettem, hogy nem vagy jól. G mit szólnátok itt a sarki étteremben egy ebédhez utána úgyis dolgozni kell, mert vendéged van délután 2-től.

-Azta faszom .....teljesen elfelejtettem, hogy nem mondtam le a vendégem , és ma már nem is szívesen mondom le.
Alex szerinted?

-Kicsi lány, menjünk, de óvatosnak kell lennünk a verseny után.

-Rendben akkor menj öltözz fel , ott van a széken egy kapucnis pulcsi és majd egy hátsó boxba ülünk.
Alex elment felöltözni én meg addig jól leszídtam Hannaht, hogy minek kell itt visítoznia, mint egy kisgyereknek karácsonykor.

-Azért csajszi, mert végre sok idő után felnyílik a páncélod.
-Tudod jól Hannah, hogy miért zárkóztam bea nagyim halála, a bántások és emellé az is társul ,hogy lehet gyógyszert szedek, hogy minden hónapban megjöjjön , de tudod jól, hogy azt mondták az orvorosok, hogy körülbelül 1% az esélye, hogy én valaha anya lehetek, ezért nem is akartam pasit.
Halottam, hogy nyilik az ajtó és Hannahba folytottam a szót.

-Gyertek menjünk! Ekkor Alex megfogta a kezem és elindultunk a lakásból. Olyan érzésem volt mintha figyelnének, de nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet, mert úgy voltam vele, hogy csak túlgondolom.
Megérkeztünk az étteremhez, majd Alexet finoman betereltem hátra és mondtuk neki, hogy üljön le mindjárt jövünk csak elmegyünk mosdóba.
Miután végeztünk elindultunk Alex felé, de sehol nem láttuk.
Megállítottam egy picért.
-Elnézést nem láttad azt a srácot aki kapucis pulcsit viselt és előbb velünk együtt jött be az étterembe?
-De igen, jött egy csinos idősebb hölgy és egy férfi és velük elment.
-Egy nő..... akadtam ki,
- rendben köszönöm. Mondtam a pincérnek és ő már ment is a dolgára.
Hannah felé néztem holt sápadtan és csak annyit mondok.
-Rátalált..