Cameron Dallas Magyar

Szerelem első látásra? (Part 1)

Saját szemszög.

"Kedves utasaink a Californiába tartó repülőgép 15 perc mulva indul kérjük kezdjék meg a beszállást!" -hallottam a hangosbemondóból.

Egy nagy sóhaj kiséretében fölkapram a táskám és elindultam a megadott kapuhoz ahol fölszálhatok a halálomra vagyis a repülőgépre. A magam 19. életévével lehet ,hogy ez furcsán hangzik de higgyétek el van rá okom.
A szüleim meghaltak.Repülő katasztrófában.Így már másabb ugye?

A gépre néztem ami a szülővárosomból (Magyarország) tart a célom felé.(késöbb elmondom) Fölszáltam és megnéztem a jegyemen hova kell üljek. B21. Legalább a szerencseszámom..... Ennyi jót én is kaphatok nem?
Aha persze gondoltam . Ablak melletti az ülés.Szuper. Tényleg. Egyszerűen fenomenális. Az "örömködés" közbe valaki megbökött.

-Mire vársz ?- kérdezte egy férfi hang mire megfordultam.

A srác nállam 1-2 évvel idősebb lehetett. Barna hajából néhány tincs a szemébe lógott. A szeme. Ha már a haja kivete a bisztosítékot (jó értelemben) akkor a szemei .....Huh.... Barna színü volt de úgy ragyogott mintha üvegből lett volna.

-Ömm..-makogtam mire elmosolyodott.
-Félsz igaz?-kérdezte nyugottan.

Cameron szemszöge(beszállás után)

A helyemet kerestem.B22. Amint odaértem egy csajszi állt ott és a széket figyelte.

-Mire vársz?-kérdeztem miután megböktem a vállát.Megfordult és..BUMM... Ez lány elképesztőn szép volt.Nállam kissebb ami jó mert nem bírom ha egy csaj nagyobb nállam.Hosszú fényesen ragyogó szőkés hajának a nagy kék szeme adta meg azt a löketet ami miatt a legtöbb srác odavan.Angyali.

-Ömm-mondta. Szemeibe nézve félelmet vettem észre.
-Félsz igaz?-kérdetzem és próbáltam nyugalmat sugározni.

Folytassam???
Rebecca