Listen to your heart (Larry Stylinson)

1.fejezet

Louis

„A zene hatalmas dolog, egy dal megváltoztatja a kedved, emléket teremt, megváltoztathatja az életed."

New York hűvös utcájára lépve rögtön érzem, hogy a vékony kötött pulóver talán kevés lesz erre a hideg napra, de mivel így is késésben vagyok már esélytelen, hogy visszaforduljak és előkotorjak a nagy kupiból valamit.

Minden nap ugyanaz a rutin, felkelek, váltok, néhány szót az újság árussal majd reggel 8-tól délután 6-ig a helyi étteremben dolgozok, mint pincér.

Nem keresek túl sokat, de jelen helyzetemben ez is megfelel.

Munka után néha bedobunk pár sört a legjobb barátommal Niallel, este fáradtan hazaérve dalokat írok. Azt hiszem ez az, amihez értek, amióta írni tudok, dalokat szerzek, a zenéimmel tudom igazán kifejezni magam.

Az ötödik sugárútra bekanyarodva rögtön meglátom Greget.

Évek óta itt dolgozik, újságot árul, kéregethetne is hogy összeszedje a napi élelemre valóját, de ő megdolgozik érte. Az egyetlen hibája, ami nem is igazán az ő hibája, inkább az embereké, a megjelenése.

Egy sötétzöld kopott ballonkabátot visel, hosszú ősz haját egy rongyosra használt baseball sapka fedi. Ezt az emberek ijesztőnek találják, ezért inkább boltokban vagy újságos bódékban veszik meg a napilapokat. Kivéve engem.

-A szél nagyon rakoncátlan ma.-mondja Greg miközben a földről szedegeti fel a leesett újságokat.

Rögtön segítek neki és mosolyogva adom át a szétfújt darabokat.

-Louis kérsz egy újságot?-. nyújtja kedvesen felém.

-Persze.-kifizetem, mint ahogyan minden nap teszem.

- Tudod, haladni kell a korral.-feleli mosolyogva.

-Köszönöm, szép napot. Vigyázzon magára.

-Mint mindig.

Pár perc múlva már az étteremben vagyok. Niall nyitott ma, bár sehol sem látom.

Rögtön a zongorához ülök. Mivel nincs túl sok pénzem, így hangszereket se tudok venni, de itt Tonny-nál van néhány öreg darab,amit előszeretettel használok. Rövid ujjaimmal a hideg billentyűkhöz érek, már játsszák is a szokásos dallamokat.

Zongorázásomat Niall szakította félbe.

-Oh,Louis, nem akarlak elkeseríteni de trutyi van a biliben. Mindjárt nyitunk és a WC eldugult.-arcán vigyor jelenik meg,miközben az ajtó félfának támaszkodik.

-És ki volt az?-kérdezem,bár előre tudom a választ.

-Hát most én. De ki kell vinnem a szemetet és letörölni az asztalokat..szóval nem gond?

Elmosolyodok.

-Nem,nem elintézem.

-Kösz cimbi.-mondja majd finoman beleöklözz a vállamba.

Lecsukom a már igazi antiknak számító zongora tetejét, és a WC felé veszem az irányt.

Mikor Niall mondta hogy trutyi van a budiban .. nem hazudott. Pár perc alatt végeztem,már gyakorlott vagyok benne,2 naponta közli velem boci szemekkel hogy eldugította a WC-t, én meg mint jó barát mindig megcsinálom.

Ahogy Niall megfordította a zárva táblát úgy telt meg az eddig csendes étterem zajos emberekkel.

Rögtön a munkámhoz láttam,könnyű olyan helyen dolgozni ahol barátok vesznek körül.