A mondás , hogy 'majd a középsuliba újrakezdek mindent!' Egy nagy baromság! Főleg ha a régi osztálytársaiddal kerülsz egy osztályba. Ha a menőbbek közé tartoztál akkor nincs nehéz dolgod. De ha olyan vagy mint én, akiről mindenféle pletykák terjengtek, és mindig levegőnek néztek akkor nem nagyon fogod élvezni a középsulit . Még egy nap de már most hányni tudnék az egésztől. Az sem segített , hogy a nővérem hülyeségekkel tömte a fejem.
-Nem lesz semmi baj , hisz nem az egész régi osztályod lesz ott!-Az lehet de nekem az pont elég ha Rebecca ott van! Tudod hogy ő kezdte az egészet! Mondtam kicsit sértődötten.
-Talán lesznek helyesek is! Mondta felcsillano szemekkel, hisz már egy jó ideje szingli vagyok , és mindig ezzel cikiznek.
-Ja és majd elijesztem őket azzal , hogy már vetéltem el, vagy éppen hogy aids es vagyok! Köszönöm a segítséget Gabi!
-Legyél már egy kicsit optimista! Mondta majd a szobámba hagyott.
Legyek optimista? Ezt mégis hogy gondolja? Azok után amiket velem tettek szerintem senki se tudna optimista maradni. Majd leszek optimista a blogomon. Az internet világa megynyugvást okozott nekem , ott az lehettem aki akartam. Azt írtam amit akartam , és úgy ahogy én akartam.
Én nem az a lány vagyok aki kitalált történetekbe írja be magát hogy legyen valami öröme is az egészbe. Én a saját történetemet írom le egy két csavarral.
A kommenteket olvastam vissza. Annyira örülök hisz nagyon sokan olvassák , és annyi üzenetet kapok, hogy velük is ugyan ez van. Csak a tanács adást próbálom merülni.
-Kaja! Kiáltott anya. Lerúgtam magamról a takarót az asztalomra raktam a laptopom és rohantam le a konyhába mint akit hajt a tatár.
-Mi a kaja ? Kérdeztem lihegve.
-Spagetti. Bocsi kicsim nem volt időm másra. Tudod ,hogy sietek. Adott egy puszit a homlokomra és lelépett. Anya kórházban dolgozik és minden második nap estére van besorolva.
Szedtem magamnak kaját majd a szószra nyomtam egy kis kecsapot és reszeltem rá sajtot. Családomban mindenki hülyének néz emiatt, de szerintem így sokkal finomabb.
Felmentem a szobámba és visszaült en az ágyamra.
Annyira szarul voltam a holnap nap miatt hogy a felét meghagytam és inkább beálltam a zuhany alá. Lenéztem a kezemre ahol a lassan elmúló vágásaim díszelegtek. Nyár eleje óta nem nyúltam a pengéhez. Nagy meglepődségemre nyuhisan telt a nyári szünetem. Senkivel se találkoztam.
-Hallod Blair! Már vagy 20 perce bennt vagy engedj már be engem is! Zökkentett ki a nővérem a gondolat menetemből. Elzártam a vizet és magamköré csavartam a törölközőt.
-Ember élsz még?
-Nyugi van már megmosom a fogam és tiéd a fürdő! Úgy is tettem ahogy mondtam, majd összeszedtek a ruháimat ezzel takarva a vágásaimat, majd kiléptem a fürdőből.
-Végre! Mondta majd becsapta maga mögött az ajtót.
Felvettem egy nagyobb pólót és egy bugyit majd visszabújtam az ágyamba. Apa megint irta az esti sms eit.
Apa👱🏼: Jó éjszakát kincsem! Nagyon hiányoztok! Mond meg amyádnak , hogy szeretem ! Xx
Én: Jóéjt apa!
Apa már vagy egy éve távol van tőlünk a munkája miatt és nem a legszebb módon váltunk el egymástól. Mielőtt elment kiderült , hogy apa megcsalta anyát. Ezek után még a nővéremmel is megromlott a kapcsolatom. Anya próbál mindent megadni nekünk de a munkája miatt ez nehezére esik. Gabi val nyugtatjuk , hogy még így is a legjobb anyuka, de törekszik, hogy jobb legyen.
-Feküdj le! Holnapi napot is túl kell élned. Majd imádkozok érted! Mondta Gabi szarkasztikusan.
-Oké elhúzhatsz! Mondtam majd neki ágyam egy párnát az ajtónak. Hát igen a kapcsolatom egyszer fennt de legtöbazör lennt. Próbálom kiélvezni azokat a pillanatokat amikor éppen fennt vagyunk a hullám vasúton.
///
Reggel borzalmas fejfájásra kelltem. Na tessék még ez is. Kikászálódtam az ágyból majd a szekrényemhez totyogtam és kivettem egy olajzöldes pólót és egy fekete csőgatyát. Mivel Gabi még aludt bementem a fürdőbe , majd megmostam a fogam és kisminkeltem magam.
Anya a kanapén aludt. Betakartam majd elvettem a kajámat a konyhaptról.
A fejfájás még mindig hasogatta a fejem, de legalább nem az undorra öszpontosítottam amit akkor éreztem.
10 perc se kellet de már a suli előtt voltam. Elég komor volt. Befurakodtam magam a tömegen keresztül majd megkaptam az aheti óra rendem. Első óra osztály főnöki.Az osztályban leghátul ra ültem, hogy ha lehet akkor senki se vegyen észre. De ekkor belépett Rebecca.
-Oh szia Blair! Kipihented magad a nyáron? Vagy kérdezzem inkább , hogy hány emberrel feküdtél össze? Kérdezte a nyávogó hangján. Mögötte páran kuncoktak. Dejó máris az ujja köré csavarta őket. Nem szóltam semmit csak a padra hajtottam a fejem. Elmerültem a gondolataimban.
-Késett Mr. Hemmings! Szólt mérgesen a tanár mire felkaptam a fejem.
Az ajtóban egy magas szőke kékszemű piercinges fiú állt.
-Sajnálom! Lihegett majd leült egy fiú mellé az ablak mellett.
Valami annyira elkapott benne , hogy egész óra alatt őt fürkésztem. De persze az agyam hagyta volna az egészet, hisz Rebecca őt is az ujja köré csavarja majd.
YOU ARE READING
The Feelings Are Killing Me.lrh.
Fanfiction"A gyengeség olyan seb, ami szinte kéri, hogy odarúgjanak"