5SOS Advent

December 4 - Díszek és felfordulás

December 4

A napok múlásával egyre közelebb merészkedett a karácsony napja. Lassan, de biztosan hálózta be az ünnepi hangulat az emberek szívét, akik már szorgosan készülődtek a nagy napra. A boltok polcai roskadoztak a rengeteg dísztárgytól és az utcák komor éjszakai látványát a házakra aggatott színes égősorok dobták fel.

Az egyik utca fényáradatban úszott csakis egy lakás nem volt kivilágítva, mely a hosszú turné fáradalmait kipihenő fiúk szálláshelye volt. A sötétkék színű ház komoran állt az szürkületben, és gyakran elveszett az éjszakában. Csak az ablakokon kiszűrődő fények adtak jelet arra, hogy bizony van élet odabent.

A nappaliban négy fiatal fiú sürgött, háziasszonyokat megszégyenítően. Luke hatalmas barna dobozokat egyensúlyozott a kezén, őt követte a sötét hajú és szemű Calum egy hatalmas tál süteménnyel, amit az nem régen vett az egyik kisboltból. A kanapén a göndör Ash tömött magába egy zacskó gumicukrot. Michael pedig aludt a fotelben.

- Luke és én feldíszítjük a házat, hogy ne nézzen ki úgy, mint ahol gyászolnak – kiáltott vissza az ajtóból Calum a bent lévő bandatársainak, és a hirtelen jött hangra Mike is felkapta a fejét, de amikor rájött, hogy nem ég a ház, újra visszaaludt.

Luke és Calum miután kiléptek szorosabban húzták magukon össze a kabátjukat, mivel a szél feltámadt, ezzel még hűvösebbé varázsolva a készülődő éjszakát. A fiúk egy létrát nekitámasztottak a falnak, majd a szőke hajú srác mászott rá, míg Calum az egyik égősort tekerte rá a kertben lévő törpefenyőre.

Tekintete gyakran a szembe lévő házra téved, ahol a számára oly' nagyon szimpatikus lány lakott. A fiatal szépség gyakran köszönt neki, amikor mind a ketten kint voltak az udvaron, de ugyanakkor nagyon is távolságtartó volt a fiúval. Múltkor megkérte, hogy jöjjön át egy pillanatra, mivel a fiúk nem tudták fogni a tévén az adást, de a lány csak „sok dolgom van, bocsi" mondatra hivatkozva bevágta az bejárati ajtót Calum orra előtt. Jóllehet, hogy csak kényelmetlen lett volna neki átmenni négy vadidegen, hormontúltengéses fiatalhoz. Calum meg tudta érteni őt, de valami oknál fogva meg szerette volna ismerni, ahogyan a másik három srác is, hisz jó az, ha az embernek vannak kapcsolatai más városba, országban, akár kontinensen. Hiszen bármikor visszajönnének ide, a lány segítségükre is lehetne.

- Cal, ideadnád kiskampót? – kiáltott barátjának Luke, mire a barna hajú fiú azonnal haverja kezébe adta a kért dolgot.

Luke precízen beleverte az apró tartóeszközt a falba, közben lenézett az alatta lévő barna kartondobozba, amiben rengeteg dísz volt.

Hamarosan az égősor felkerült a házra, de csak félig, mivel Luke még nem ért végig. A bejárati ajtónál félig le volt lógva a díszkivilágítás, így aki kilépett a lakásból és nem figyelt könnyen beleakadhatott.

- Dobok egy sárgát, mindjárt jövök – szaladt el Luke, közben még visszakiáltott kreol bőrű barátjának, aki csak nevetve folytatta a munkáját.

Éppen a rénszarvasos kerti porcelánokat helyezte le a járda szélére, amikor nyílt a szemben elhelyezkedő ház ajtaja, és kilépett egy fiatal lány. Calum érdeklődve pillantott felé, de amikor a fiatal szépség – akinek egyébként nem tudta a nevét – felé közeledett, úgy tett, mintha észre sem vette volna.

- Szia. Ráérsz egy percre? – szólította meg a lány. Calum felegyenesedve felé fordult, és intett egyet. – Anyával sütöttünk mézeskalácsot, de túl sokat, és úgy gondoltuk, hogy áthozom nektek, biztos szívesen megennétek. Meg tartozom a múltkorival.

- Hogy mivel? – nézett rá értetlenül Calum, és barna szeme érdeklődve csillogott. A lány elhúzott száját látva eszébe jutott a tegnap előtt sütött pizza, amit rásóztak szegény szomszéd csajra. Cal csak megvakarta a tarkóját. – Már értem. Nálunk Mike ragaszkodott hozzá, hogy adjunk neked is a pizzából.

Hazugság volt, hiszen amikor a pizza a sütőben volt éppen Calum ajánlotta fel, hogy átvisz a vacsorájukból egy keveset a lánynak.

- Amúgy Cindy vagyok – nyújtotta a kezét a már nem ismeretlen nevű lány. A fiú már majdnem elfogadta, amikor egy hatalmas csattanás megállította. Mind a ketten döbbenten kapták a fejüket a hang irányába.

Az ajtón a kétségbeesett arcú Mike szaladt ki, és amint meglátta az éppen visszatérő Luke-ot és a beszélgető Calumot, befelé kezdett mutogatni. De nem figyelt, hogy az ajtó fölött lelógó égősorra, így beleakadt. Kapálózásával tönkretette Luke munkáját. Konkrétan kiszakította a falból a díszsort, amit a szőke hajú fiú egy morgással jutalmazott. Michael kétségbeesetten jártatta a tekintetét a kint lévő barátain.

- Ég az asztalterítő. Én csak gyújtottam egy gyertyát, aminek az oldalára pite illat volt írva, de Ash véletlenül felborította – hadart eszméletlenül Mike.

A három fiú mindent otthagyva szaladt a házba, és csak az ajtó hangos csapódása jelezte, hogy még ott voltak az előbb.

Cindy döbbenten fordult meg a kezében még mindig szorongatva a mézeskalácsos dobozt, amit elvileg oda kellett volna adnia Calumnak.

Bizony, ha valaki az ausztrál fiúkkal akar beszélni, lépést kell tartania a fiatalok őrült tempóban haladó napjaival.

A bent éppen csak kicsit lángoló asztalterítő látványára Luke és Calum csak megkönnyebbülten sóhajtott fel. Nem volt akkora baj, mint ahogyan azt a barátjuk beállította.

Ott voltak egy kidíszítetlen házzal és egy félig megpörkölődött terítővel. 

----------

Sziasztok!

Decemberből már több, mint négy nap telt el, és ezzel még közelebb járunk a tél egyik legszebb ünnepéhez. Már csak 20 nap van hátra, és mindössze már csak 20 részig keverednek rengeteg kalamajkába a srácok.

Az elkövetkezendő részben a fiúk egy kis jótékonykodást hajtanak véghez, közben Calum egy mérges kutyát is megismer. 

Köszönök minden egyes visszajelzést, hiszen ezek az aprónak látszó dolgok nagyon sokat jelentenek. Mindenki töltse pihenéssel a hétvégét, hogy újult erővel tudja magát belevetni a jövő hétbe.

Puszi, Frida Beth Holloway