Elfelejtett Szerelem

4. Készülődés

Elég vidáman ébredtem, persze ez a tegnapi napnak köszönhető. Ma lesz a nagy meccs. Ahogy megyek a suli felé a lányokkal, már messziről látszik, hogy mindenki nagyon jól szórakozik. Mindenki itt van kivéve Zolit. Ezt egyből észrevesszük.
-Sziasztok- köszönünk, majd kérdőn fordulunk a fiúk felé.
-Zoli hol van?- kérdezi Alexis.
-Biztosan mindjárt megérkezik.-mondja Peti. Mire kimondja az utolsó szót már látjuk is Zolit, ahogyan nagy vigyorogva jön felénk.
-Hát te min vigyorogsz?-kérdezi Balázs.
-Csak jó kedvem van.-vonja meg a vállát Zoli.-Miért van az, hogyha vigyorgok, mindenki egyből rosszra gondol?
-Mondjuk, mert általában ilyenkor mindig kitalálsz valami baromságot?-nevet Nora.
-Oké, oké értem, de most tényleg nem! Becsszó!

Bemegyünk a terembe és mindenki leül a helyére, illetve odamegy valakihez. Előveszem a Gyémántfiú-t és elkezdem olvasni. Majd hirtelen eszembe jut, hogy nem is tudom mikor kezdődik a meccs.
Nagy levegőt veszek és hátrafordulok Danielhez.
-Még nem is kérdeztem hogy hány órakor lesz a meccs.-mondom mosolyogva.
-Tényleg nem. 3-kor kezdődik.-feleli és rámnéz azokkal a szép barna szemeivel.
-Értem, köszi.-mosolygok, majd épp fordulnék vissza, mire megszólal.
-Várj...utána lesz egy kis összejövetel nálam, a többiek jönnek, ha van kedvetek akkor ti is gyertek.-mosolyodik el.
-Jól van. Majd megkérdezem.-hajtom le a fejem, majd visszafordulok az asztalomhoz. Most tényleg meghívott magukhoz? Úristen, el sem hiszem! Ez biztosan megtörtént?

Az angol óra Teleki Bettinával elég érdekesre sikeredett. Azt tudni kell, hogy Betti nénit mindenki szereti, mert sokszor "játékosan" tanuljuk az angolt. Megérkezik a tanárnő, jelentünk, majd leül az osztály. Nem telik el fél másodperc sem mire a fiúk megszólalnak.
-Tanárnő, szerintem itt az ideje egy kis játéknak.-vág a közepébe egyből Zoli.
-Igaz, hogy a múlt órán nem voltunk kis angyalok, de akkor is.-vigyorog Peti.
-Sajnálom gyerekek, de mára nem terveztem semmi ilyesmit.-mondja a tanár.
-De hát tanárnő, az osztály már nagyon el van fáradva.-tesz rá még egy lapáttal Peti.
-Na, de hogy lennétek elfáradva, mikor ez még csak az első óra?-vonja fel a szemöldökét Betti néni.
-Áááh tanárnő ne legyen ilyen kőszívű! Vagy nem tetszik minket szeretni?-tettet Balázs sértettséget.
-Jól van, jól van, ha jól viselkedtek, akkor az óra végén játszani fogunk.-enyhül meg egyből a tanár.

Egész órán mindenki csendben volt, és ez nálunk nagy szó. Mindenre figyelt mindenki, nem beszélgettek még a legrosszabbak sem. Ezért az volt a jutalom, hogy az óra utolsó 15 percében Ország-Város-oztunk. Még Betti néni is beszállt, nagyon jól szórakoztunk. Nem egyedül, hanem párokba rendeződve játszottunk. Mindig az volt, ha találtunk egy várost az adott betűvel, akkor tuti, hogy volt egy másik páros, akik ugyanazt írták, ettől függetlenül nagyon mókás volt. Megígértették a fiúk a tanárral, hogyha ezek után játszani fogunk, akkor mindig ez a játék legyen az első. Egyébként Betti néninek Zoli volt a párja és minden egyes alkalommal, mikor eszébe jutott egy jó megoldás felordított, hogy: "Ááá megvan! " "Én tudtam, én mindig tudtam!" vagy ha épp nem neki, hanem Betti néninek jutott eszébe valami : "A tanárnő okos!" vagy "Ezt én is tudtam ám, csak nem jutott eszembe!".
Ezeken a beszólásain a fiúk mindig jót nevettek. Ezáltal, mire vége lett az órának, mindannyian nagyon jó hangulatban voltunk.

Elmondom a lányoknak, hogy mit mondott Daniel.
-Na, mit szóltok hozzá?-kérdezem tőlük.
-Feltétlenül el fogunk menni.-mondja Nora egyből.-Remélem van egy jó kis egyberuhád csajszi mert azt fogod felvenni!
-Tényleg?-nézek rájuk rosszallóan.
-De még mennyire.-kacsint Alexis.-Szerencsére még haza tudunk menni átöltözni a meccs előtt, így oda már a ruhákban megyünk.
Megbeszéltük hogy elkészülnek gyorsan, majd eljönnek hozzánk és siettünk haza.
Csak ettem, felmentem a szobámba, megcsináltam a sminkemet (alapozó, szemceruza és szempillaspirál), már a lányok meg is jöttek.

-Tehát a hajaddal mit csináljunk?-kérdezi Alexis miután bejöttünk a szobámba.-Jó így egyenesen vagy esetleg rakhatnánk bele lágy hullámokat.
-Nekem jó.-bólogatok. Gyorsan megcsinálják a hajamat és már beszéljük is a többit.
-Inkább a ruhával van a nagyobb baj. Nem tudom, mit vegyek fel, ötlet?
-Mindenképpen egy egybe ruhát.-mondja Nora.
-De nekem sosem voltak egybe ruháim, nem szeretem őket, csak egy pár darab van. Azok is csak azért, mert valahogy megtetszettek.-húzom a számat.-Biztos, hogy jó ötlet?
-Igen, teljes mértékben.-mondja Alexis.-Nézzük azt a pár darabot!
Előveszem a 3 (!!) ruhát és megmutatom nekik.
-Eddig egyiket sem vettem fel.-mondom.
-Akkor itt az ideje.-bólogat Nora.-Alexis, szerinted melyik lenne a legjobb?
-Hát az a méregzöld biztosan nem.-vág fancsali képet Alexis.-A kék sem, de az a fekete-rózsaszín kombináció egész jó.
Ennek a ruhának fekete felső része van flitterekkel, a szoknyarésze pedig halvány rózsaszín.
-Ezt a ruhát még anya vette nekem a nyáron, de sosem vettem fel.-részletezem.-Nem tudom, nem lenne jobb, ha csak egy farmerben, meg egy pólóban mennék?
-Nem!!-vágják rá mindketten egyszerre. Hogy csinálják ezt?
-Oké, jól van, akkor felpróbálom, de ha nem jó akkor leveszem.-vázolom a helyzetet.-Rendben?
-Megegyeztünk.-mondja Nora.-De siessünk, mert menni kéne.Felveszek egy harisnyát, a ruhát és hozzá egy fekete magassarkút, majd odaállok a lányok elé.
-Na milyen, jól áll?-kérdezem.
-Ez tök jó.-vigyorog Alexis.
-Ha ebben nem fogsz neki tetszeni, akkor seggbe rúgom.-jelenti ki Nora mosolyogva.-Indulhatunk is.

Boldog karácsonyt nektek! Remélem tetszik, még 24-én akartam felrakni, de mint látszik elcsúsztam egy kicsit! Azért jó olvasást hozzá! ;)