Baby, I loved You first! [Harry Styles Ff]

9

  A fiúk hamar elmentek, mert érezték, hogy kicsit kínos a helyzet és szerintem nem akartak lábatlankodni. Én örültem volna, ha itt maradnak, mivel így kicsit csapdában éreztem magam a két srác között. Lou végig kíváncsi szemekkel vizslatott és látszott rajta, hogy érdekli miről beszéltem Harry-vel a konyhában.... Harry. Na ő még kínosabb téma. Tudom, hogy beszélni akar vele, meg akarja dumálni, hogy mi az oka annak, hogy nem tartotta velem a kapcsolatot. De nem érti meg, hogy én viszont egyáltalán nem akarok vele beszélgetni. Haragszom rá. És ráadásul még ezt a csókos témát is felhozta, amivel még gázabbá tette az egész helyzetet. Kezdem nagyon megbánni, hogy ide költöztem.
-Picuri, van kedved filmet nézni velünk?.- kérdezte Lou.
Meglepődtem, hogy a régi becenevem hív. Még régebben nevezett el így, a magasságomra utalva.
-Mit nézünk?-kérdeztem unottan.
-Választhatsz.-mosolygott.
Annyira törte magát, hogy jól érezzem magam, hogy nem tudtam nemet mondani és igazából nem is akartam.
-Oké, nézzünk valami Marvel filmet-mosolyogtam, mert azoktól mindig jó kedvem lesz.
-Ahj én annyira nem szeretem azokat.-húzta a száját.
-Én viszont imádom őket, szóval le vagy szavazva.-jött be Harry is a konyhába, ahol éppen tartózkodtunk.
-Akkor el is van döntve. Lou szívem megszívtad.- simogattam meg az arcát, majd elindultam a nappaliba, hogy betegyem a filmet.- Fiúk, amíg betöltöm hozzatok nasit.-kiabáltam ki a nappaliból.
Mire beállítottam a filmet srácok hoztak egy csomó kaját. Nyilván tisztában vannak vele, hogy nem csak egyet nézünk meg.
Sajnálatos módon úgy ültek le a fiúk, hogy én pont közében ültem, jobban nem is választhattak volna helyet. Csak egyszer alakulna valami, úgy hogy nekem is jó legyen...
Az első film feléig eléggé feszengtem, aztán a film hatására vagy nem tudom feloldódtam és már élveztem az egészet. Sőt még poénkodtam is a fiúkkal.
-Úgy lennék Vasember- mondtam nekik.
-Miért pont Vasember?-kérdezte Lou kíváncsian.
-Azon kívül, hogy egy állati nagy forma? Gazdag, imádják az emberek, szuper beszólásai vannak és még az embereknek is segít.-magyaráztam lelkesen.
-Nem tudom én inkább lennék Hulk.-mondta Lou.
Én és Harry kérdően néztünk rá, hisz ki a csoda akarna Hulk lenni, mindig mikor ideges átváltozik szörnyé és embereket bánt.
-Lenne indokom a meztelenkedésre.- vigyorgott.
-Akkor én is rá szavazok, bár én nem Hulk lennék teljes szívemből.-mondta Harry.
-Te ki akarnál lenni?-kérdezte Lou.
-Egyértelműen Amerika Kapitány.- válaszolta Harry, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog az egész világon.
-Miért pont Ő?.-kérdeztem, mert tényleg érdekelt.
-Elsőnek is baromi jó feneke van.-mosolygott.- Másodszor életcélja az, hogy embereknek segítsen. Mikor kis gyenge volt, és nem olyan erős mint most, akkor is azért harcolt, hogy részt vegyen a háborúban és embereket mentsen meg. Vasember is jó ember, de Amerika Kapitány mindenáron és önzetlenül segít mindenkin.-mondta.
Leesett az állam, hogy Harry azok után, hogy híres, ismert ember lett még mindig így gondolkodok a világról, ahogy fiatal korában. Mikor kicsik voltunk, akkor is mindig segített mindenkinek, sőt rengeteg karácsonykor szervezett jótékonysági adomány gyűjtés szegény családoknak, sőt fellépett jótékonysági koncerteken is.
-De most, hogy híres ember vagy segíthetsz egy csomót az embereken.-mondtam neki.
-Tudom, ez is nagy pozitívum a szakmánknak, de sajnos kevés az időnk rá, pedig szeretnék segíteni és meg is tehetném, ha lenne több időm.-mondta csüggedten.
Látszott rajta, hogy bánja, hogy nem tud többet segíteni, pedig szeretne nagyon. Annyira jó lelkű.
-Így is sokat segítesz, az afrikai embereknek rengeteget jelentett, hogy elmentetek segíteni nekik. Harry rengeteg beteg gyereken segítettél, és sok felnőttnek megkönnyítetted az életét. És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy mennyi fiatal lánynak segítetek minden nap a dalaitokkal, amik megérintik őket és kicsit úgy érzik, mintha nekik vagy róluk szólna.-simogattam Harry karját.
Engem is meglepett a közvetlenségem hozzá, hát még Őt.
-Köszönöm. Sokat jelent, hogy ezt te mondod. Azt hittem úgy gondolod, hogy egy szívtelen féreg vagyok.- mondta szomorúan.
-Soha nem gondoltam ezt rólad, sőt tudom, hogy hatalmas szíved van és jó ember vagy. Csak megbántottál, de ez nem jelenti azt, hogy rossz vagy. Emlékszem, hogy régen s mindig segítettél mindenkinek első szóra kérés nélkül.-mosolyogtam- Arra is emlékszem, mikor egyedül lebonyolítottál egy jótékonysági süti vásárt a suliban, mert láttál egy szegény családot a parkban és segíteni akartál rajtuk. Egész éjjel sütöttünk nálatok és annyira igyekeztél, hogy sikerüljön. Sikerült is pedig rengetegen azt mondták, hogy kudarcot vallasz, de megcsináltad és a család azóta is boldogan él.-mondat neki kedvesen.
Amióta elment ez az első alkalom, hogy boldogan tekintek vissza egy vele kapcsolatos emlékre. Szerintem ez neki is feltűnt.
Eléggé meglepődtem, amikor megölelt.
-Köszönöm.-súgta a fülembe, amitől nekem egy csomó régi emlék felelevenedett, így gyorsan elhúzódtam és néztem tovább a filmet.
Lou egész végig csendben nézte a köztem és Harry között zajló jelenetet. Pedig Lou nem az a csöndes srác, aki türelmesen vár, mindig közbe kotyog és szeret mások életébe beleavatkozni. Szóval elég fura, hogy nem szólt közbe, ha nem ismerném jobban azt mondnám, hogy csak udvarias. De szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy tervez valamit, aminek én nagyon nem fogok örülni.
Megpróbáltam a negatív gondolatokat, kitaszítani a fejemből és teljes mértékben a filmre koncentrálni.
Még megnéztünk pár filmet, de az egyik alatt éreztem, hogy a szemeim elnehezülnek és álomba merültem. Viszont arra még emlékszem, hogy valaki vállára feküdtem, viszont olyan álmos voltam, hogy nem nagyon érdekelt kiére.

*
Reggel mikor felkeltem, éreztem, hogy nem a puha ágyamban, a puha párnámon fekszem, viszont amin feküdtem melegséget árasztott és nem is volt olyan kényelmetlen. De éreztem, hogy mozog egy kicsit. Mi az istenen feküdhetek? Gyorsan kinyitottam a szemeimet. Nem máson feküdtem, mint Harry mellkasán, a kanapén. Hogy az istenbe történhetett ez? Sietősen el akartam menni mielőtt felkel, de nem tudtam, mivel valami visszatartott. Ez a valamim nem más volt, mint egy bilincs aminek az egyik fele az én csuklómon volt, a másik pedig Harry csuklóján, ezzel elérve, hogy össze legyünk kötve.
-Mi a szar???- visítottam fel.