꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

1/1. Egy átlagos Vasárnapi reggel.. ♪

Szokás szerint hétvégén, azaz Vasárnap a Húgom visítozására kelhetek.. Egyszer betapasztom a száját, legalább Vasárnap ne kelne fel 10:00 elött..
Hihetetlenül feltudom magam húzni amikor hisztizik, mert a drága szüleim elkényeztették.

Meg fogtam a párnám, majd fejemre tettem, hogy ne halljam, de rá kellett, hogy jöjjek, ez semmit nem segít, a fül süketitő éles hangját elnyomni így nem lehet.

Ahhh..ilyen nincs..

Rákényszerültem arra, hogy felkeljek és kimásszak a pihe puha ágyamból és megreggelizzek..

Kikecmeregtem az ágyból, majd fejemet vakargatva, megindultam a hosszú folyosón, el mentem a szüleim szobajuk elött, majd utána a húgomé elött és végűl balrafordulva levágtatattam a lépcsőn..

Lent állva, megakadt a szemem a fehér bejárati ajtónkon, mert egy piros Valentin napi szív van felragasztva..

Fúj..

Nem sok figyelmet szentelve az elég nyálas "ünnepnek", inkabb a lépcső korlatjába kapaszkodva, egy rúdtáncost megszégyenítve, balra forogtam, majd megint balra és végig a lépcső mellett batyogva tovább, végűl az étkezőbe értem.

Apa szokása szerint a mai újságot olvassa, mellette anya ül és kavéját fogyaszta, vele szembe a húgom visitozik és pattog a széken, ezzel teljesen eltakarva anya elől, hogy épp a társaságuk felé tartok.
Amint kiértem, motyogtam valami 'Jó reggelt , szerüséget. Erre a válasz ' jó ,. ennyi, akkor ma sem köszönnek rendesen, ahogy az elmúlt két évben sem tették. Lesz*rom.

A fridzsiderhez lépkedtem és megnéztem, hogy van-e valami ehető, de nem csalódtam, hisz soha sincs akkor, amikor én éppen ennék.. F*sza..

Anyu mindig csinál reggelit, csak nekem nem.
Apunak a húgomnak és persze magának, rántottát szokott általában.

Jó hát lesz*rom..

-Kösz a reggelit Muter!- Mint ha nem is mondtam volna semmit.

Fogtam magam és vissza mentem a szobámba. Apropó, a szobám. Az ajtómon belépve, velem szemben bal oldalt a sarokban, található az ágyam, mellette az iróasztalom, és felette egy ablak. Majd két lábnyi semmi, majd egy fal. A falat követve, egy ruhás szekrény és ennek a falnak löttek, majd a másik falrészt, végig egy könyvespolc takatja el, ami tele van a kedvenc könyveimmel.. Igen igen, hiába vagyok az a mindent lesz*rom tipus, a könyveket attól még szeretem.
A falaim színe, keveredik a kék és a lila között.

Nos hát akkor menjünk és nézzünk valami ruhat, amit magamra a ölthetek.
A szekrényemben, a színek kihaltak, mint a szüleimnek a szeretete felém. Színte minden ruhám fekete, elvétve található benne egy két lila darab, de azokban is van fekete..

Most egy egyszerű fekete pólót és ugyan olyan színű kapucnis pulcsit, fekete csőnadrágot veszek fel.
Nagyon gondolkodnom, nem is kellett, mert hisz mindig ez az összeállitásom ruha téren..

Magamhoz vettem a ruháim és elindultam a fürdőszobába, ami 6 lábnyira van a szobám ajtajától..

Az emlitett helységbe érve, leraktam a kádszélére a ruháim és levetettem a pizsomám, majd magamra öltöttem a választott ruha darabokat..

Magamat nézve a tükörben, látom hogy a tegnapi sminkem, monoklit kölcsönöz nekem..

Szép..

Felkötöttem fenekemig érő fekete deszka sima hajam, hogy ne legyen vízes, ha lemosom az arcomról a smink maradványokat.

•••••••••

Amint ezzel kész is lettem, fogat mostam, majd ezt követte az, hogy kisminkeltem magam.
Szokásos sminkem, nem áll másból, csak fekete szemcerúzával kihúzom szemeimet, fent és lent, egyaránt. Fekete személy puderrel, jó feketével, kipingálom mind két személyamat, ezután egy kis szempillaspirál és ennyi.

Kibontottam a hajamat és alaposan kifésültem, majd kiengedve hagytam.. Ezt követte, a vissza menetelem a szobámba és magamhoz vettem a tárcám és a telefonom, természetesen a füles az nem maradhat el, annélkül nem is megyek inkább sehova, mert zene nélkül már rég meguntam volna a fél életemet is.

Na indulásra kész vagyok.

Ismét végig sétáltam a szobámtól a hosszú folyosón át a lépcsőik, majd lebatyogtam rajta. Az bejárati ajtónál megálltam egy pillanatra, hogy balra forditsam fejem és láthassam szeretett szüleimet a nappaliban, akik szokás szerint a minden napi hobbiukat űzik, ha épp nem dolgoznak.

Veszekednek, a húgom bömböl, én pedig most ezennel le is léptem.