Wherever you are [l.h. ff.]

Tizenötödik

2012.12.29.

Itt van a nyár! Luke pedig teljesen meg van kattanva! Esküszöm eddig még sosem láttam ennyire bezsongva. Ugyanis ma indulunk el az első közös nyaralásunkra. Mármint nem a kettőnk közös nyaralása, mivel ott lesznek a srácok, Lauren és Tami is. Az úgy bizarr lenne, ha csak ketten mennénk Luke-al. Még a végén teljesen félreértenék páran a helyzetet.

Anyu szerencsénkre könnyen belement az utazásos dologba, mivel megbízik Ash-be és tudja, hogy ha bármi baj lenne rögtön szólna neki. Igazából teljesen ledöbbentett mikor a bátyám beközölte, hogy Brisbane-be megyünk. Magyarul most egy 10 órás út előtt állunk. Mondjuk, nézzük a jó oldalát, legalább választ kaptam arra, hogy miért kellett éjjel 4-kor felvernie. Még most is alig fogtam fel.

Ha Európába élnénk, 10 óra alatt kb 3 országon is át tudnánk menni. Míg mi csak az utat és a mellette elterülő óceánt fogjuk csak látni. Bár nem mintha az önmagában se lenne csodálatos.

Luke kezdett el fészkelődni mellettem amire sikeresen felébredtem. Lassan néztem fel a szőkeségre miközben ő bocsánatkérően nézett le rám.

-Bocsi, hogy felkeltettelek, csak már zsibbadt a nyakam -kért bocsánatot mire megráztam a fejem. Előre néztem a kocsiba és láttam, hogy már Lauren vezet Ash helyett, aki mellette pedig már az igazak álmát alussza.

Gondolom nagyon elfáradt a sok vezetésbe. Ha jól emlékszem 7 órát vezetett. Azt pedig bárhogy is nézzük baromi sok! Viszont ő így is makacs volt, már úgy szóltunk rá, hogy adja át a helyét mivel lassan elalszik a volán mögött, ami egyikünknek sem lett volna kedvező. Ugyanis akkor mind a heten felborultunk volna a kisbusszal, vagy rosszabb esetbe a közelünkben lévő óceánba fulladnánk.

Viszont szerencsénkre már több mint két órája Laur vezet. Nem mintha Ash olyan rossz sofőr lenne, csak értitek. Jobb az elővigyázatosság. Lassan újra visszadöntöttem a fejem Luke széles vállára mire ő egy puszit nyomott a homlokomra. Mosolyogva tekintettem rá miközben felém nyújtotta a fülesének egyik felét. Boldogan tettem bele a fülembe majd elkezdtük hallgatni az egyik kedvenc Mayday Parade számomat. Tudja, hogy imádom a bandát, sőt még pólóm is van róluk. Amit mellesleg tőle kaptam.

Kábé két számot hallgattunk meg, mivel többre már nem volt időnk. Oda is értünk az apartmanunkhoz ahol lakni fogunk az elkövetkezendő öt napban. Boldogan szálltam ki a kocsiból, persze miután földet ért a lábam már nem voltam olyan jó kedvű. Teljesen elzsibbadtak a lábaim. Olyan érzés fogott el, mintha elfelejtettem volna járni. Nem éreztem őket ami egy kicsit megijesztett. Egy időre neki dőltem a kocsinak és inkább nem mozdultam mellőle. Néha kicsit megráztam a lábam ami kicsit kiverte belőle a görcsöt. Csak pár perc múlva mertem ellépni a kocsi mellől, viszont mikor körbenéztem tudatosult bennem az, hogy nem csak én voltam ilyen helyzetben. Mikey a homokban ült míg Tami az ölében. Ash pedig úgy mint én a kocsinak dőlve próbált lazítani lábain.

-Gyere már Nora! -kiáltott Mikey a vízből mire én csak legyintettem egyet. Nem értem miért pont engem kell piszkálniuk. Nem csak én napozom. Itt van Luke, Lauren és Tami is. Végül beadtam a derekamat és Tamival együtt futottunk be a vízbe. Én szinte rögtön a víz alá buktam és úgy úsztam pár métert majd vissza. Nem kellett sok idő, meg is untam a vizet így inkább kimentem a legjobb barátomhoz és ráfeküdtem a hátára.

-AHH te bolond! -nevetett miközben szépen lelökött magáról a homokba. -Tiszta hülye vagy! Ezért még tuti kapsz valamit! -mondta miközben megfogott a derekamnál és besétált velem a vízbe. Utána pedig szinte szó szerint beledobott a hideg óceánba. Nem kellett sok idő, hogy hozzászokjak a hideg vízhez, viszont Lucas barátom még csak most merészkedett be először a nap folyamán a vízbe így gondoltam kicsit megszívatom. Megfogtam libabőrös kezét majd lerántottam magam mellé. Nevetve néztem szenvedő alakját majd nem sokkal később egy nagy rántást éreztem meg magamon. Gyorsan körbenéztem de már csak arra eszméltem fel, hogy egy hideg vizes mellkas simul a hátamhoz. Hátrafordultam majd felnéztem a szöszire aki bocsánatkérően tekintett le rám miközben a csípőmnél fogta össze az alsómat.