Be my present [Jack Gilinsky hungarian fanfiction]

4.fejezet

Reggel felébredtem és gyönyörű idő volt, és a napom is jól indult. Elmentem a fürdőbe, megmosakodtam felvittem egy kis sminket persze víz állót, mert délután strandra is elvisz elméletileg. Lementem anyukám csinált reggelit, amit megettem. Mondtam hogy elmegyek egyet sétálni és körülnézni, ott ahol még nem jártam.  9:40-kor elindultam, és pont tízre ott voltam a sarkon. Jack mar ott állt.Beültem  mellé és köszöntünk egymásnak
- Szia Jack- mondtam mosolyogva
- Szia Lisa- mondta és viszonozta a mosolyom
- Na akkor most hova megyünk?
- Ez maradjon az én titkom egyenlőre aztán majd meg látod, hidd el jó helyre viszlek-  egy mosoly hagyta el a száját
- Ne mar Jack mond el- mondtam kissé

- Bocsi Lisa, de nem - egy gúnyos nevetés hagyta el a száját, majd egy kis ideig nem beszélgettünk.
- Itt vagyunk- szólalt meg Jack
- Wow- gyönyörű helyre hozott. Nem tudom pontosan hova mert nem ismerem a varost, de valami hegy tetején vagyunk. A kilátás gyönyörű, az egész város latszik.
- Ez a kedvenc helyem a városba... Mindig ide jövök, ha szomorú vagyok, vagy ha éppen csak egyedül akarok lenni- zavarta meg Jack a gyönyörködésem
- Ezzel most arra céloztál, hogy szomorú vagy, és egyedül akarsz lenni? Elmegyek ha szeretnéd ... Azt nem ígérem, hogy el nem tévedek - mondtam nevetve
- Jaj Lisa egyáltalán nem arra céloztam, csak azt mondtam hogy ide szoktam akkor jönni... De most nem azért vagyok itt - mondta egy mosollyal az arcán
- Tehát akkor maradjak? - szólaltam meg
- Hat nem lenne rossz, mivel neked szeretném meg mutatni
- Jó na ...-mondtam nevetve
Ezután tovább sétáltunk és egy parkhoz hasonló helyhez értünk.
Egy hegyen park.... Igen ilyen se gyakran van, de itt meg is van, ez tényleg egy különleges hely. De vajon miért ide hozott ahova szomorkodni jár, és akkor ha egyedül akar lenni? Lehet hogy velem akar egyedül lenni? Ah nem hinnem lehet hogy csak egyszerűen ez jutott eszébe. -Lisa - szólt Jack
- mondjad csak...
- Nem ülsz ide mellem
Oda mentem, és leültem melle a padra. És meg kérdezte tőlem, hogy nem mesélek e magamról, én pedig csak annyit mondtam, hogy kérdezz amit tudni szeretnél.
- hány éves vagy?- kérdezte Jack egy fura fej kíséretébe. Nem tudom miért vágott fura fejet, na mindegy válaszoltam.
- 16. És te?
- Én két nap múlva leszek 17!- mondta elégedett fejjel
- Értem... és mit tervezel a szülinapodra?
- Hat meg annyira nem gondolkodtam, de szerintem szombaton szervezek egy kis medencés partit!
- Az tok jó
- Ja... és amúgy mielőtt ide jöttél csak Észak- Karolinába laktál vagy máshol is előtte ?
- Csak ott!
- És ott volt barátod?- Jacknak ezt a kérdést nem kellet volna, mert elég rosszul érintett. Ugyanis a barátom, a neve Josh volt, meghalt egy autó balesetbe. Jack eszre vette hogy valami baj van.
- Bocsi ha rosszat kérdeztem.- mondta Jack egy aranyos fejjel
- semmi gond... Volt barátom csak ...- elérzékenyültem, majd kicsordult a könnyem
- figyelj Lisa nem kell róla beszélned, ha ez ilyen mélyen érint
- Máskor elmesélem bocsi.-mondtam majd a kocsihoz mentem, és ott sírtam tovább. Jack utánam jött, majd megölelt.
- Bocsi Lisa nem akartam rosszat, nem tudtam hogy ez ilyen rosszul érint, sajnálom- nézett rám egy cuki kiskutya fejjel, és persze erre nem lehet haragudni
- Semmi baj Jack nem tudhattad - majd vissza öleltem neki, majd a fülembe súgta:
- Ha mar igy elcsesztem a kedved.. Akkor meg próbálom jóvá tenni- elengedett, majd kinyitotta a kocsi ajtaját, és mindketten beültünk. Út közbe még kérdezett pár dolgot az életemről, én pedig elmondtam azt ami érdekelte, majd ő is mesélt magáról.