Story Of My Life

Season 1. ~ Chapter 16.

.::Lily Smith szemszöge::.

A telefonom hangos csörgésére ébredtem. Felemeltem a fejem Louis mellkasáról. A mobilom az éjjeli szekrényen volt, ami a szerelmem felőli oldalon helyezkedett el. Lou annyira mélyen aludt, hogy azt sem vette észre, hogy feljebb ültem és átvetettem a lábam a derekán. Ezzel ráültem az ágyékéra, amit "csak" egy boxer takart. Gyorsan felvettem a telefont.

- Halló!- szóltam bele meg sem nézve a kijelzőt. 

- Szia, Lily!- hallottam meg a legjobb barátnőm hangját. - El tudsz jönni velem orvoshoz?

- Csak nincs valami baj?- kérdeztem kétségbeesetten. 

- Dehogy is! Csak egy ki gyomorrontás! Akkor jössz?

- Persze! Mikor?

- Fél óra múlva ott vagyok!- válaszolta, majd bontotta a vonalat. Visszatettem a mobilt a helyére. Éppen felálltam volna, de Louis kezei megragadták a csípőm, a bugyim szélénél. Lenéztem rá, megláttam résnyire kinyitott csodálatos szemeit. Mosolyra húzta száját, mikor közelebb hajoltam hozzá. Teljes testemmel ráfeküdtem a mellkasára, majd egy hosszú csókot leheltem az ajkára. Nyelvünk vad táncba kezdett. Végül én szakítottam meg ezt a gyönyörű pillanatot. 

- Mennem kell zuhanyozni!- ültem fel.

- Megyek veled!- mosolyodott el, mire a fejemet ráztam. 

- Nem lehet! Tudom mi lenne annak a vége, de most sietnem kell!- mondtam azzal kiszabadítottam magam a karjai közül. Elővettem egy melltartót é egy bugyit, majd a fürdő felé vettem az irányt. Levettem a bugyim és a trikóm, majd beléptem a zuhanykabinba. Megengedtem a vizet. Rekord gyorsasággal végeztem. Egy törülközőbe csavartam magam, majd szárazra töröltem a bőrömet. Felvettem a kikészített fehérneműket, majd visszatipegtem a szobába, ahol elképesztően aranyos látvány fogadott. Louis az ágy támlájának dőlve ült, miközben Emma - aki az ölében ült- végig az arcát nézte, miközben az apja énekelt neki. Nem akartam megzavarni ezt, az apa- lánya pillanatot, ezért csendesen áttrappoltam a gardróbba, ahol előkerestem egy farmert és egy egyszerű, ám annál csinosabb fehér felsőt, ami kitűnően illett a fekete nadrághoz. Mikor visszaértem Emma és Louis még mindig ugyanúgy ültek ott. A lehető legcsendesebben visszamentem a fürdőbe, ahol a hosszú szőkés- barna hajam egy egyszerű kócos kontyba fogtam. Egy laza sminket vittem fel. Mikor visszamentem a szobába az életeim még mindig ugyanúgy ültek, Louis éppen a Little Things- et énekelte, olyan aranyosak voltak így, de sajnos megzavartam a pillanatot, mert Louis rám kapta a tekintetét, ezáltal a kislányunk is, aki édesen mosolygott. Odamentem hozzájuk, majd adtam Emmának egy puszit, Louis- nak pedig egy csókot. 

- Tudsz vigyázni rá?- kérdeztem. 

- Próbára kellene mennem!- húzta el a száját. 

- Nem tudnád magaddal vinni?- néztem rá kiskutya szemekkel. 

- Hát nem is tudom... Te?

- Hát én Grace- el megyek orvoshoz, mert elvileg gyomorrontása van.

- Na jó! Talán el tudom magammal vinni!- adta be a derekát. Ezt én egy hosszú csókkal köszöntem meg neki. 

- Köszönöm!- néztem rá hálásan. Azzal elköszöntem tülök, majd kifelé indultam. Felkaptam a táskám, majd nagy lendülettel kinyitottam a bejárati ajtót, aminek az lett a következménye, hogy majdnem felborítottam az ajtó másik végén álló Grace- t, akinek a könnyei versenyt futottak az arcán!

- Te jó Isten, mi történt?- döbbentem le. 

- Az... Hiszem, hogy... terhes vagyok...