Ez vagyok én

4.Rész

Csak fekszem az ágyamban, és magához húz a semmiség, a végtelen sötétség. Nem akarom, hogy így menjen tovább. Boldog életet akarok, ahol van ki szeret, van ki harcol értem. De jelenleg ez az ember még meg sem született. Még Rozika sem szeret. De most komolyan nem hajlandó megenni azt a kaját amit elé teszek. Mindenki megsimogathajta,de ha én hozzá érek, elfut. És csak egy nyúl...

Nincs erőm kiszálni. Azt sem tudom mennyi az idő, nem megyek edzésre.
Még ha fekszem is darabokra esem, nem kell ahhoz mozogni.
Valahol csörög a telefonom. Ki a fene lehet az?
Felállok, de hirtelen vissza is esem, megszédültem talán mert alig eszem valamit. Újra neki ugrom, és elmegyek az asztalig, ott van a telefonom. Bejövő hívás Feritől.
Aztabüdöskurvaélet. Nem írtam neki, hogy ma nem megyek. Megnézném most az arcomat, érdekesen festhetek. Gyorsan felkapom a telefont
-Haló? - kérdezem erőtlenül
-Kislány merre vagy?
- őőő ne-ne haragudj! Véletlen elaludtam, és most keltem fel- jól vág az eszem, azt hiszem.
- Van hét és fél perced összeszedni magadat, a kapuban találkozunk.
És rám csapta a telefont. Remek egy edző... Kimegyek a fürdőmbe, bár ne tettem volna. Felpillantok a tükörbe és borzalmas állapotaim egyikében látom magamat. Bár mindig abban vagyok. Gyorsan összefogom a hajamat, leszaladok a konyhába, valami kaját keresve. Elvettem a visszajárót, amit én tettem le. Ez a minimum hogy elmentem. ÓÓÓ van csoki. Gyorsan neki is állok az egy tábla milkának. Közben felrohanom a táskámért, mert ugyebár nem focizhatok abban amiben megyek.
Ne várjunk csak ez így nem jó. A hegek miatt. Szóval átveszem azt a nadrágot amiben ma fogok futni. Újra irány a fürdő

Valaki nyomja a csöngőt, lefutok.
-Már készen vagyok.- kiabálok Ferinek kifelé
-Kislány meddig várjak még rád?- nem volt mérges, hallottam a hangján, inkabb szerencsétlennek tart.
Beültem a kocsiban, az út szerencsére némán telt el, ami nekem a legjobb. Csak most nézek az órára 19:00. És félórája tart az edzés... Remek

Amint leparkol befutok az öltözőbe szerencsére már mindenki átöltözött. Gyorsan felkapom a stoplisomat és rohanok a pályára.
Készen állok mindenre, ami csak következhet. Nem törhetek meg megint. Erősnek kell mutatkoznom. EL KELL FELEJTENEM ÁRONT, ÉS MISS MINDENTBELEADOKACSÓKBA picsát. Én elég erős vagyok ehhez...

Nem érdekel semmi, csak a foci, és a szombati nagy meccsem.
A fiúk nem érnek ennyit, főleg nem Áron. Odaértek a többi lányhoz, mindenkivel lepacsizok. Elég kedvesek, az a társaság akivel szívesen összeülök beszélgetni.

-Csajok, mindenki fogja meg a labdájat, és kezdjük az edzést. Bár kicsit késve valaki miatt-jelentőség teljesen rám néz Feri- Laza 2 kört szeretnék.

És elindulok, persze csak kocogva nem sok ez a 800 méter, de messze van meg az edzés vége.
Futás közben mindig kikapcsolok, nem gondolok semmire sem.

A pályát csak a reflektorok világítják meg, a fehér labdámról visszaverődik a fény. A távolban látni lehet a vöröses naplementét. Imádom az ilyen időt, se nem meleg, se nem hideg.

-Te szerinted ki az az új csaj?
-Nem tudom, de nem valami szép. És nekem azt mondta hogy nem is szereti a focit, csak a barátjának akar így bevágódni!

Felkapom a fejemet és ránézek a mellettem kocogó lányokra.

-Bocsi skacok nem akarok beleszólni, de mi történt? - pofátlanul belszólok Reni és Zoé beszélgetésében. Ő az a 2 csaj akit nagyon szeretek.

-Nem is hallottad? Hogy lehet? Ja persze, mert később jöttél! Szóval a lényeg az annyi hogy van egy vörös alacsony termetű csaj. Aki áll. ide fog járni focizni. -kezd el pletykálni Zoé.- Reninek azt mondta hogy csak a barátja miatt.