- Vigyázz magadra kicsim! - ölel magához apu. - Ha tudtuk gyertek el. Szeretném tudni, hogy biztosan terhes vagy-e - mosolyog rám, amit viszonzok.
- Majd hívlak - ölelem át még egyszer majd a kocsiba szállva elindulok Londonba. Zaynt egy órája engedték ki a kórházból így mire haza érek már ő is ott lesz.
Tegnap hamar elmentünk Mike-éktól, miután szóba jött a talán terhességem. Boldog voltam, hogy talán így van, de megijedtem. Persze, hogy megijedtem ez érthető. Viszont még semmi sem biztos, így nem ringatom magam talán hamis álmokba. Most mindent jól akarok csinálni. Vigyázok magamra, hogy ne történjen semmi baj. Zayn is mellettem lesz, összeköltözünk, ő megkéri a kezem, én igent mondok és minden olyan lesz, mint egy normális élet. Egyedül azt sajnálom, hogy az esküvőn nem lehet majd ott anyu. Nem láthatja majd az újabb unokáját. Aput visszakaptam, míg anyut elvesztettem.Mikor megérkeztem a közös házba Niall menekült el sikítva. Azt hiszem, nem akarom tudni, hogy mi elől.
- Niall, ez csak egy kutya - tárja szét karjait értetlenül Esme.
- Ne várd, hogy kedvelje a kutyákat - intek neki. Mosolyogva rázza a fejét, lemondóan. - Mellesleg honnan a kutya?
- Louis vette a bandának. De Zayn még jobb. Ő egy kiscicát vett Sorának. Egy kutya és egy macska közös házban, eddig nem volt probléma.
- Majd lesz - Esme egyetértően bólint, míg én bemegyek a nappaliba. Ahova éppen Sora szalad be egy kiscicával a kezében. Ahogy elnéztem a macskának nem tetszett, hogy Sora szaladgálni kezdett vele.
- Szia, anyuci! - kiált Sora és már a nyakamba is veti magát, a macskával együtt.
- Honnan a macska, Picur? - kérdem, mikor elenged, de a cica a nyakamba kapaszkodva maradt rajtam.
- Apucitól - mondja büszkén Sora. Egyszer csak eltűnik a hátamról a macska, amit a mögöttem álló személynek köszönhetek.
- Szerintem anyu nem díjazza annyira, ha Lony a nyakába mászik - hallom meg kellemesen rekedtes hangját, amitől elmosolyodok. Sora mosolyogva fogja kezébe a cicát és szalad Liamet keresve. Mosolyogva állok fel és nézek barna szemeibe.
- Hello Baby - húz magához derekamnál fogva.
- Nyugi Zaynie - suttogom nevetve, mikor nyakamhoz tér át.
- Már vártalak - fogja két keze közé arcom, és ad egy puszit az orromra.
- Sejtettem - kuncogok halkan. - El kell mondanom valamit - nézek rá komolyan, mire ő is elkomorul és bólint. Felmegyünk a szobába, ott pedig az ágyra ülünk.
- Azt hiszem, terhes vagyok - mondom ki gyorsan, mielőtt meggondolnám magam. Ledöbbenve néz rám.
- De hát mikor... Ó, a kórházban - nevet kínosan, mikor eszébe jut. Ajkamba harapva bólintok és várom reagálását. - Ez biztos? - kérdi mosolyogva.
- Azt hiszem - bólintok talánra. - Most akartam elmondani mielőtt az lenne, ami eddig történt, még ha nem is biztos. Holnap elmegyek egy orvoshoz, hogy minél hamarabb megtudjam igaz e. De... - magyaráztam, egészen addig amíg Zayn belém nem fojtotta a szót egy hosszú csókkal.
- El sem tudod képzelni mennyire örülök - suttogja, mikor elválunk egymástól. - Nekem is lenne egy meglepetésem, illetve kettő, de a másik majd később. - mondja miközben fel áll. Az íróasztalhoz megy és felvesz onnan valamit, majd visszasétál elém.
- Mit szólnál egy kis kikapcsolódáshoz Palermoba? - nyújtja felém a repülő jegyeket, amik valóban Szicíliába, Palermoba szólnak.
- Zayn - nézek fel döbbenten Zaynre.
- Holnap délutánra szólnak a jegyek. - mondja bátortalanul, mire én csak mosolyogva bólintok és magamhoz ölelem.
- Hihetetlen vagy - nevetek mikor felkap az ölébe. A földszintre visz le azon belül a konyhába ott pedig a pultra ültet.
- És milyen volt apádnál? - kérdi, miközben kávét kezd el készíteni. Elmeséltem neki mindent, amibe Jake is beletartozik. Feszülten állt előttem, elnézve másfelé. Egy percig se gondoltam, hogy rám haragszik.
- Tudta, hogy együtt vagyunk mégis megcsókolt? - néz rám idegesen én pedig csak bólintok. Fejét rázva sóhajt, majd hozzám hajolva homlokon puszil. Ezt ennyivel le is zártuk, hiszen tudta, hogy visszautasítottam és ez többször is nem fog megtörténni, sőt Jaket még csak nem is fogom többet látni szerintem.
YOU ARE READING
Ismeretlen Világsztár (One Direction ff) [Befejezett]
Fanfiction3.évad: Az ember azt hinné az álmok nem válhatnak valóra. Hogy az álmok talán nem is léteznek. Sokan nem is emlékeznek az álmukra. Én viszont emlékszem. Mindegy egyes kis pillanatára, és igyekszem mindent másképpen csinálni. Kevesebb fájdalmat. Keve...