,,Lisa,,
Este Chriséknél aludtam. Nagyon kedvesek voltak hozzám és azt mondták hogy így nem hagynak egyedül ezért aludjak náluk. Beleegyeztem mert semmi kedvem nem volt otthon egyedül ücsörögni és gondolkodni hogy ezek után mi lesz. Reggel arra keltem hogy a nap a szemembe sütött, nagyon szép idő volt kint. Körübelül olyan kilenc óra lehetett. Lementem a konyhába és gondoltam hálából csinálok nekik valami finomat. Palacsintára esett a választásom. Elővettem a hozzá valókat és hozzá kezdtem az elkészítéséhez. Mikor már majdnem kész voltam hallottam hogy valaki jön le a lépcsőn. Pont jókor!
- jó reggelt!-lépet be Sara a konyhába
- neked is - válaszoltam neki mosolyogva- gyere enni csináltam palacsintát
- jaj aranyos vagy de nem kellett volna
- dehogy nem ez a minimum, na de gyere és egyél
- oksi- mondta és leült az asztalhoz- Lisa nincs kedved utána elmenni vásárolni?
- de menjünk- mondtam. Már rám fért egy kis újítás. Megettük a reggelinket és elindultunk vásárolni. Sara vezetett. Útközben sokat beszélgettünk, hamar meg találtuk a közös hangot. Nagyon jófej és kedves lány. Leparkoltunk és be mentünk a bevásárló központba. Óriási volt. Bementünk és sorra jártuk a boltokat közbe pedig sokat szórakoztunk. Mikor már úgy gondoltuk mindektőnknek elég ki mentünk a kocsihoz és haza indultunk. Nagyon sok jó ruhát vettünk mind a ketten. Haza értünk és be mentünk. Chris a konyhába ült és épp palacsintát evett.
- na sziasztok hát ti meg hol voltatok? - kérdezte felvont szemöldökkel.
- vásárolni- válaszolt Sara- nagyon jó volt, nagyon jól éreztük magunkat vagyis én- mesélte Sara
- én is - mondtam hangosan
- na látom hamar megtalálták ok a közös hangot enek örülök- mondta és egy ölelés be fogott minket.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Be my present [Jack Gilinsky hungarian fanfiction]
ФанфикLisanak és szüleinek el kellett költözniük... Ott kellett hagynia az iskoláját, a barátait, és lényegében az egész életét... Vajon a srác, akit a repülőn ismer meg kárpótolna majd mindezért?