Complicated love (5sos ff befejezett)

~16.rész~

Újabb egy hét telt el, és egy kicsit úgy éreztem, kezd visszajönni az életkedvem. Bár még néha gondolok erre az Ashton-Molly ügyre, már nem annyiszor, és már nem is fáj annyira. 

Ma mennem kellet Mr. Fosterékhez vigyázni a gyerekekre. Ahogy odaértem, mind a két csemete megrohamozott.

- Szia Pearly!- köszönt Jordan mosolyogva.

- Sziasztok. Mi újság?- kérdeztem mosolyogva, közben leültem a kanapéra.

- Semmi. Képzeld, újabb pontokat szereztem az autós játékban.- mesélte vidáman Jordan.

- Tényleg? Nagyon ügyes vagy.- dícsértem meg, majd Lily-hez fordultam, és tőle is megkérdeztem, mi van vele.

- Én bajbizni szejetnék.- mondta édes hangon.

- Oké, menj nyugodtan. Most délelőtt játszatok egy kicsit, aztán délután benézhetünk a plázába, mit szóltok?- néztem rájuk mosolyogva. Lily nem szólt semmit, ő már nagyban barbizott, Jordan pedig hevesen bólogatott jelezve, hogy neki tetszik az ötlet. Amíg ők így elfoglalták magukat, én ücsörögtem a kanapén, és gondolkodtam. Mi lenne, ha felhívnám azt a srácot, aki multkor megadta a számát? Talán jól jönne most. Viszont... Még a nevét sem tudom. Minden mindegy alapon viszont úgy döntöttem, felhívom. Előkerestem a jegyzetekből a számát (mert felírtam) majd tárcsáztam. Pár csöngés után felvette.

- Haló, Jonatan Reid.- szólt bele mély, rekedtes hangján. Egy pillanatig gondolkodtam, mégis mi a fenét mondjak, majd végül beleszóltam.

- Szia, izé, Jonatan. Pearly vagyok, a csaj a kávézóból. Tudod, akinek megadtad a számod.- mondtam zavartan. 

- Áh, igen, emlékszem rád. Nem gondoltam, hogy felhívsz.- mondta feldobottan.

- Igen? Miért?- kérdeztem vissza.

- Nem tűnt úgy, hogy nagyon érdekelnélek, de persze örülök, hogy hívtál.- magyarázta. Na most végképp nem tudtam, mit mondjak. Hívjam el egy randira? De az milyen már, hiszen lány vagyok. Így hát úgy döntöttem, inkább elérem, hogy ő hívjon el.

- Hát, jól leplezem az ilyesmit. Egész szimpinek tűntél.- mondtam, ő pedig a vonal másik felén felnevetett.

- Valóban? Ezt jó tudni, mert te is szimpatikus voltál nekem. Esetleg nincs kedved egy randihoz valamikor?- kérdezte. Hah. Na ki a profi?

- De, persze. Mikor érsz rá?- kérdeztem mosolyogva, bár tudtam, ezt ő úgysem látja.

- Holnap délután szabad vagyok. Neked jó?

- Igen, olyan három körül.- mondtam.

- Oké, akkor háromkor a pláza előtt?- kérdezte. Beleegyeztem, ezután pedig elköszöntünk egymástól, és letettük. Mosolyogva írtam egy sms-t Hope-nak, hogy beszéltem a sráccal, akit mint kiderült, Jonatan-nek hívnak. Hope örült, és mondhatni, én is örültem. Nem fogok Ashton után sírni, hiszen őt már nem is érdeklem. Ezt egyébként onnan tudom, hogy nem keresett, nem hívott, csak egy nyamvadt sms-t írt, benne hogy sajnálja, meg hogy Molly-val csalt meg... És hát ebből nekem az jött le, hogy már nem érdeklem. Hát, engem sem érdekel ő. Bár be kell valljam, még mindig nem vagyok teljesen túl rajta, de majd csak sikerül. Lehet, hogy Jonatan segítségével, ki tudja. 

Délután még elmentem a srácokkal a plázába, és vettem nekik fejenként egy játékot, aminek nagyon örültek, így ahogy hazaértünk, felavatták az újonan szerzett játékokat. Miután Mrs. Foster hazaért, elmeséltem neki, mit csináltunk ma, majd érdeklődtem az ő napjáról, majd még beszéltünk pár szót, és hazamentem. Négyre még kimentünk a partra fürdeni Luke-al, Hope-al és Calum-al, és tök jól elvoltunk. Sajnos már csak egy hét, és a srácok három hónapos turnéra indulnak, de addig még kiélvezzük a velük töltött időt. Nekik jó lesz, mert újból turnéznak, nekünk viszont... Hope egyetemre megy, én bébicsőszködöm, aztán meg ki tudja, hogy alakul majd a dolog Jonatan-el...

Sziasztok! Most kivételesen hamsr hoztam részt, mer nekem már szünet van, és időm mint a tenger. Remélem tetszett a rész, szavazzatok és komizzatok :)

Szép napot!

Pearlyspenguins xx