A felejthetetlen (M.C. FF.) ^Befejezett^

~9~

- Szia! Hát te?- kérdeztem Mikey-t amikor oda értem a kapunkhoz.
- Hát ezt kérdezhetném én is! Nancy hova a szarba tűntél? Legalább írhattál volna!!! Tudod milyen érzés hogy bemész a suliba kémián várod hogy a barátod jöjjön de nem jön. Ráadásul úgy hogy tisztába vagy vele hogy haragban váltatok el. Aztán délután eljössz a házukhoz de nincs itthon senki. Írsz neki minden közösségi oldalán, hívod 1000x írsz neki sms-t megkérdezed a barátnőit hogy tudnak e róla valamit de semmi. HA TUDOD MILYEN NANCY STYLES?? NEM HOGY IS TUDODNÁD!!! DE ÉN TUDOM ÉS NAGYON SZAR!- üvöltötte.
- Gondolom- mondtam. Tudtam hogy ettől mégjobban ideges lesz.
- Jó tudod egy seggfej voltam- nézett a szemembe.
- Igen az voltál.- mondtam nem kímélve.
- De én nem tudtam hogy szeretsz. És én meg gyáva voltam bevallani.
- Hőőőő ezt meg honnan veszed?
- Beszéltem Harryvel.
- Ááá értem. Elutazok 2 hétre és máris az egész város tud rólam mindent. Marha jó. Szóval mit tudsz még?
- Nee Nancy. Kérlek ne forgasd ki a szavaim.
- Én soha.
- És hol a kutya?
- Elszökött.
- Nancy?
- Mikey?
- Szeretlek.
Vannak elméletek mi szerint a szerelem szar és hogyha az ember egyedül van boldogabb. De nem. Akkor az ember boldogtalan. Mikeyval 1 hete együtt vagyunk és minden percét élvezem. Élvezem mikor elmegyünk a tenger partra és sütetjük magunkak a nappal, élvezem amikor átölel és a fülembe súgja hogy szeret. Sőt még azt is szeretem amikor kiröhögi a matek házim amiben az egyik megoldás sem jó.
- Styles kisasszony! Azonnal másszon fel a kötélre vagy talán a fülén ül?!- zökkentett ki a gondolataimból a tesi tanárom.
Neki álltam mászni. Már a kötél felénél jártam. Mindig is szerettem a tesit. Kiskoromban balettoztam ez által hajlékony vagyok. Aztán elsőbe fociztam. Majd leragattam a röplabdánál. Az előző sulimban én voltam a csapatkapitány. Itt még nem kérdezték hogy akarok e. Felértem a kötél végére. Lenéztem a tanár az ujjain ötöt mutat. Gondolom kapok egy ötöst. Aztán elkezdtem lefele mászni.
- Szió- mentem oda Mikeyhez tesi után.
- Hali- csókolt meg.- mizu?
- Milyen órád lesz?
- Osztály főnöki lesz- nézett rám furán.
- Ja tényleg.
- Csáó- jött oda hozzán Luke.
- Hali- mosolyogtam rá.
- Csá- pacsizott le vele Mikey.
- Megyünk órára- kérdezte Luke mire bólintottunk.
- Haliii Nancyyyy- ölelt meg Lua.
- Szió- öleltem vissza.
- Halihó- ölelt meg Gigi is.
- Szió- öleltem meg őt is.
- Sziasztok- köszönt vigyorogva Ash.
- Szia. Mi ez nagy öröm?- kérdeztem.
- Hát..- nézett az előtte ülő Luára aki szintén nagyon vigyorgott.
- Az van hogy járunk- nyögte ki végül Lua.
- Ma elmegyünk plázázni?- kérdezte társaságunkat Gigi.
- Bocsi de nem.- mondtam.
- Miért? - nézett rám Cal.
- Mert mennem kell Hazzával valahova, így holnap nem jövök.- néztem rá.
- Ezt nem is mondtad- emelte rám tekintetét Mikey.
- Mert most írta.- mutattam meg a telefonom kijelzőjét.
- És mikor jössz haza?- tudakolta Lua.
- Holnap után, szombaton. - adtam ki az információt.- na megyek. Még mielőtt megyek bekell szereznem egy új könyvet. Egy óra múlva lesz a dedikálása.
- De hát még leszel egy óránk- néz rám Gigi.
- Jajj Gigi. Nancy akkor lógja el az utolsó óráit amikor akarja. - mondta Mikey.
- Ja értem. Melyik könyv?- kérdezte.
- A végzet ereklyéi új része. Na de tényleg megyek. Sziasztok! - köszöntem majd nyomtam egy puszit Mikey arcára és kiviharoztam a suliból.