.::Lily Smith szemszöge::.
- Figyelj! Nem titkolhatod az örökkévalóságig. Egyszer úgyis kitudódik, és hidd el nekem, jobb, ha te mondod el nekik, nem pedig ők jönnek rá!- mondtam a nővéremnek, aki üveges, könnyes tekintettel meredt maga elé.
- Én nem fogom megtartani!- nézett rám.
- Én meg nem fogom hagyni, hogy elvetesd! Azt a lépést örök életedre megbánnád! Higgy nekem!
- De Lily! Azt sem tudom ki az apja!- kiabált rám, és el kellett ismernem, hogy valahol igaza volt, de akkor sem hagyhattam, hogy gyilkos legyen.
- Kérlek, ne tedd ezt!- kértem egy kicsit lenyugodva, a könnyeimmel küszködve.
- Nem fogom tudni ezt egyedül végigcsinálni!- emelte le rólam a könnyben úszó, barna szemeit. A tekintetében fájdalom úszott, melynek hatására nagyon megesett rajta a szívem. Közelebb léptem hozzá, majd leültem a kanapéra mellé, és egy ölelésbe vontam.
- Nem is kell!- simítottam meg a hátát, amely következményeképpen halk szipogást halottam a nővérem felől. – Mi itt leszünk veled, és biztos vagyok benne, hogy a fiúk is itt lesznek! De ahhoz el kellene nekik mondani!
- Nem tudom, mit mondjak! Hogyan kellene velük közölni?- kérdezte egy cseppet sem magabiztosan.
- Először is ide kell őket hívni! Aztán kerek perec elmondani!- adtam tudtára a tervem, mire erőtlenül bólintott. Azonnal a telefonomat kezdtem el keresni, ezért szaladgáltam egy kicsit, miközben mindent feltúrtam.
- Lily! Hányszor kell még elmondanom a mai nap folyamán, hogy ne szaladgálj?!- jött le a lépcsőn Louis a telefonommal, és Emmával a kezében.
- Aztkerestem!- ugráltam oda hozzá, majd kivettem a kezéből a mobilt, és egy puszitnyomtam mindkettőjük arcára.
Ez lett a valaha volt legrövidebb rész, amit szívből röstellek! De azért remélem tetszett!
YOU ARE READING
Story Of My Life
FanfictionLily és Louis boldog életet élnek. Egy gyönyörű egy éves kislánnyal ajándékozta meg őket a sors. Az ő kapcsolatuk tele van hullámvölgyekkel, de közben újabb szerelmi szálak fűződhetnek a környezetükben.
