Eltitkolt Ikertestvér {CM&JB} | ✅

~8. fejezet~Vélemények~

1 csörgés. 2 csörgés. 3 csörgés. 4 csörgés. És a telefonom belesípolt a fülembe. Biztos ő is rajongókkal találkozott. Csak ne a közelben legyen. A rajongók nagyon furán néztek. Akkor jöjjön a D terv. Azt kamuzom, hogy mennünk kell próbára Tinivel. Adíos chicas!

-Lányok sajnálom, de mennünk kell próbára!

És ekkor lerohamoztak.

-Csak egy aláírást! Csak egy képet!

-Lányok tényleg mennünk kell Tinivel! Vagy azt szeretnétek, hogy ne legyen tökéletes a koncert? - itt valószínűleg a szívükbe tiporhattam, de muszáj megtennem, más opció nincs.

-Candénak igaza van, sietnünk kell, ezért hívtak, mert 15 perces késésben vagyunk! -segített be Tini

Nagy nehezen levakartuk őket, és futottunk egy darabig, mintha tényleg késésben lennénk. 3 perccel később a szálloda előterében lihegtünk, mert "diszkréten" jöttek utánunk, hogy hova megyünk.

Megbeszéltem Tinivel, hogy ha nem találom Candét, akkor itt maradok -de végül győzködött, hogy nem hagy itt egyedül- , de ha megtalálom, akkor beszélek vele.

Elindultam a szobámba, és nemsokkal később már a szobám kulcsát kerestem. Csak rá kellett jönnöm, hogy a tesómnál van a kulcs. Klassz! Bekopogtam, de semmi válasz. Ekkor Tini nézett ki a szobájából, és rögtön leesett neki a helyzet. Betessékelt a szobájába, és leültem az ágyra. Úgy döntöttem felhívom Candét.

Nagy nehezen, de felvette a telefont.

-Adri?! Hol vagy?
-Te hol vagy?
-Én rajongók közé szorultam.
-Mondd, hogy nem a cukrászda mellett!
-Tőle egy sarokra. Miért?
-Basszus! 10 perce voltál ott, és most próbán vagy!
-Ajajj. Ebből még baj lesz, érzem.
-Vissza tudnál jönni a szállodába?
-5 perc és ott vagyok, ha nincsenek rajongók.
-Oké, siess.

5 perc múlva már a szobánk ajtaját nyitotta ki Cande.

-Te, mi van, ha lebukunk? - kérdeztem
-Nem tudom. De kéne egy kód, vagy valami jelszó.
-Tudtam. Tudtam, hogy hiba volt veled jönnöm. Tudod mit? Haza megyek!
-Te megőrültél? Nem mehetsz haza. Mi lesz, ha meglátnak téged Buenos Airesben? Akkor sokkal valószínűbb, hogy lebukunk!
-Értem én, már megint magadra gondolsz! Nem is érdekel, hogy milyen lehet az árnyékodban élnem! Én nem te vagyok! Nem vagyok köteles minden szavadra ugrani! És ha meglátnak? Nem érdekel! Ez a te bajod! Miattad nem fogok otthon összekuporodva élni! Vagy épp utánad járkálgatni! Elegem van, hogy nekem soha semmire nincs lehetőségem, mert te ott vagy. Te eljátszod a kis szerepecskédet, és híres vagy. És én? Az árnyékodban tengetem napjaimat, nehogy TE lebukj, hogy van egy IKERTESTVÉRED! Azt hittem, hogy legalább vagy annyira jó testvér, hogy egyszer majd büszkén mondhatod, "van egy testvérem!" De nem! Én nem is létezem! Mindenezek alatt teljesen más vagyok! Csak azért jöttem, mert fontos dolgot kell csinálnom, ha eljön az ideje. Téged helyettesíteni, hogy a rajongóid ne legyenek kiakadva, és ne legyen probléma. Te nem vagy igazi testvér! Rosszabb vagy, mint egy kegyetlen kőszívű főnök! Te csak parancsolgatsz nekem, én meg ugráljak. ELEGEM VAN!