Művész Lélek (Lashton)(befejezett)

♡18.♡

Már csak arra vágytam ,hogy aludhassak egyett Luke-kal.
...

Rohadt korán kellet kellnem mert nyolcra már menni kellet a verseny helyszínre. Basszus alig ,hogy elaludtam vigyorogva, még Luke édes pofáját se láthattam. És itt hideg van mert mindig esik az eső. Most is esett és tökéletesen visszatükrözte a hangulatom. Sajnos Luke is felébredt pedig elhiszem ,hogy tudna aludni. És én is....vele....összebújva...szorosan.

De hát ez a rideg valóság és most a semmiből találjak ki most valamit. Persze az úr akihez be voltam osztva az elmodott mindent. Ha rosszul vagyunk vagy készen vagyunk akkor el lehet hagyni a termet. Én tudom ,hogy festeni fogok. Már ezzel is kitüntem mert mindenki szenezik vagy simán csak színez. Hát én nem...Én festek.

Nos ebből a kungfuzó rigó lett csak sokkal jobban és szebben kidolgoztam. Az a jó a kreatív feladatba ,hogy azt csinálsz amit akarsz. Nos én ezt csináltam. Minden egyes ecsetvonást nagy odafigyeléssel húztam és nem kapkodtam. Csak szépen lassan. Van idő. A mellettem ülő lány keze nagyon remegett és szinte már sírt. Szegény nagyon izgulhatott. A feladat vége előtt el is hagyta a termet sírva.

Szünetbe körbenéztem ki mit festette. Amugy rajtam kivűl csak egy fiú volt még ide beosztva a többiek mind lányok. 10en vagyunk egy terembe. Az egyik lány egy nagyon szép rózsát rajzolt szénnel. Nagyon gyönyörű volt. Aztán megnéztem a fiú rajzát ami egy srác volt az esőben...az égre nézett és valamire gondolt csak az még nincs kész de ez is valami nagyon gyönyörű.

Sajnos hamar elment az idő és folytatni is kellet.

...

Délután jött a csendélet ami írtó unalmas volt és talán kicsit össze is csaptam de hát ha egyszer utálom a csendéletet. Holnap meg gépnél kell dolgozni. Na hát azt meg mégjobban utálom de mostanra úgy ahogy megtudtam tanulni a használatát. Na mindegy. Alapjába véve az első feladatot nagyon élveztem és szinte minden gondomat elterelte és csak a munkára figyeltem. Viszont a nap végére teljesen kifáradtam...már csak az ágyamba akartam feküdni és elleni, tévézni vagy valami.

Mikor vissza mentünk a tanár úrral a lakásba teljesen kimerültem. Nem haboztam és egyből elterültem a kis kanapén teljesen. Ráhasaltam, kilapultam.

-Na helló helló itt vagy már Ash!?-kiabált Luke mikor berontott a lakásba.

-Itt vagyok-dünnyögtem a kanapé párnájába.

-Ooo helló! Milyen volt?

-Jó volt...a kreatìv feladat-motyogtam. Hallottam ahogy leül velem szembe a kanapé mellé.

-Miért csak az?-kíváncsiskodik.

-Mert akkor azt rajzolhatunk akarunk és úgy ahogy akarunk. Én festettem.

-És mit?

-Egy kungfuzó fekete rigót.

-Komolyan?-nevetett.

-Igen.

-Művészek. Nekem eszembe se jutott volna. Tök jó!-veregette meg hátam. -Látom nem vagy valami jó kedvedben.

-Fáradt vagyok.

-Ó. Megértem.

-Veled mi újság?-na próbálkozom.

-Kicsit járkáltam az utcákon, nézelődtem és vettem egy hambit. Basszus ne tudd meg. Annak a nőnek ezerszer el kellet mondanom ,hogy mit kérek mert "az akcentusom miatt nem érti tisztán."! Basszus már úgy voltam vele ,hogy hagyom a francba. De aztán megértette. Van még egy fél. Kéred?-erre felemeltem fejem és szinte majdnem rávetettem magam a kajára. És tényleg reggel óta nem is ettem semmit.

-Szabad?-kérdeztem miközben a fél hambival szemeztem.

-Persze, a tied-kuncog majd odaatda a zacsit amiben a hambi volt. Felültem, elővette az életet adó Hamburgert és elkezdtem enni.
Nem vagyok amugy finnyás szóval nem kezdek el izélni ,hogy "fúj de hisz ebbe már beleharaptaaaaaak!".

-Mint aki sose evett még!-ült le mellém.

-Basztmek reggef ofta nem eftem-motyogtam teliszájjal.

-Jólvan bocsi-nevet fel megint.

...

A hamburger megevése után lezuhanyoztam szigorúan EGYEDÜL. Most kivételesen a Nirvanás pólómba alszok, pulcsi nélkül. Viszont akkor nyakig betakaróztam és Luke ezen jót nevetett. Hát na...fázós vagyok. Igazából szeretem hallani ahogy nevet mert olyan ragadós. Egész nap rajzoltam, és úgy kiállt a hátam mint a kurva isten és a seggem is elültem. Fáradt vagyok és csak aludni akarok egyett Luke-kal.

-Luke?-suttogtam.

-Igen?

-Alszunk?

-Alszunk.

Ennyi volt. Közelebb húzodott és befurakodott mellém a takaró alá. Fejét a mellkasomba furta ahova még puszit is nyomott anyagon kereszteűl. Lehunytam szemem majd én is adtam egy puszit a fejebúbjára.

-Nem tudok aludni-sutttogja ahogy elhelyezkedett.

-Igazából én se de annyira aludnék.
...

Érezd a szeretetem Luke.