Story Of My Life

Season 2. Chapter 17. (73.)

.::Grace Midelton szemszöge::.

- Harry! Én még mindig nem tudom, miért engem választottál?! Millió lány van érted oda, de te mégis engem választottál, és ez számomra felfoghatatlan! Már az elején tetszettél, de nem mutattam ki, mert bevallom féltem. Nem magától a hírnévtől, inkább attól, hogy a média szétszakít minket, de szerencsére ennek nem kellett megtörténnie. Most több tízezer, hanem millió lány lehet rám féltékeny, és meg is értem őket, hiszen én vagyok a világ legszerencsésebb lánya. Benned minden megvan, amit csak egy nő kívánhat! Meg van a sármod, a jó szíved, egyszerűen te egy nagyszerű apa, és biztos vagyok benne, hogy nagyszerű férj is leszel!- sírtam el magam még jobban, és bevallom őszintén, ha Harry nem tartja a derekam ott helyben rogyok össze. Nem tudtam mást tenni, mind pipiskedve nyomtam egy puszit a szájára, amely átcsapott egy szenvedélyes csókba. A meghitt csókunkat a házasságkötőnk zavarta meg.

- Elnézést, hogy közbeszólok, de ennek még nem most van itt az ideje!- szólalt meg mellőlünk. Eleresztettük egymást, majd egy cinkos mosollyal fordultunk vissza a férfi felé, aki szintén mosolygott, majd folytatta a szövegét.

- Akkor nem is szaporítom tovább a szót! A lényegre térek! Harry feleségül szeretnéd venni az itt megjelent Grace Leigh Mideltont?

- Persze!- válaszolt Harry, miközben lepillantott rám, így összeakadt a tekintetünk. Egy nagy mosoly ékesítette az arcát, ezzel elővillantak a gödröcskéi. Annyira büszke, és boldog voltam, hogy egy ilyen csodálatos férfi mellett élhetem le a maradék életem. A férfi tőlem is ugyanezt kérdezte, és én örömmel mondtam neki igent. Ezt követően Louis letette az öléből Emmát, majd neki adott egy párnát, a két házasságunkat jelző gyűrű kíséretében. Kézen fogta az apróságot, és lassan felénk indultak. Harry leguggolt hozzájuk, egy cuppanós puszi után - amit természetesen a csöppség kapott- elvette a gyűrűket. Az egyik az én kezembe adta, míg a másikat az ujjamra húzta.

- Akkor nem maradt más hátra! Harry! Csókold meg a feleséged!- nem kellett neki kétszer mondani. Úgy tapadt a számra, mintha már legalább egy hete nem érezte volna az ajkaim ízét. Nagy tenyerével körbefogta a derekam, míg én a kezemmel a hajába túrtam. Megszűnt körülöttünk a világ. Csodálatos érzés volt!

Úgy éjfél körül...

Éjfél előtt vagyunk tíz perccel. Nálunk már javában tart a lagzi, és mindenki nagyon jól érzi magát, sőt a fiúk több, mint jól! Mondanom sem kell, hogy eléggé rendesen felöntöttek a garatra. Mi csajok csak némán figyeljük őket, persze azért mi pia nélkül sem érezzük rosszul magunkat. A lakodalomra nem hívtunk sok embert, körülbelül ötvenen lehetünk. Csak a legközelebbi barátok, és rokonok. Éppena táncból - amit éppen Zayn- nel roptam- értem vissza Lily- ék mellé, aki Melody- val azt hiszen narancslevet iszogatott. Leültem melléjük, és én iskértem egy pohár narancsljuice- t. A zene egy lassabb számra váltott. Ha jól emlékszem Whitney Houston I Will Always Love You című száma csendült fel. Végignéztem a lassúzó tömegen, ám egyszer egy nem várt dolgon akadt meg a szemem. Az pedig nem más volt, mint a tömegben elvegyülve táncoló Louis és az egyik ex barátnője volt. Ha jól láttam Annabell. Vajon mit kereshet itt ez a kurva? A lány vékony derekán Louis keze pihent, míg Annabell kezei Louis nyakában voltak.  A következő percben pedig láttam, hogy a szájuk egyre és egyre közelebb kerül egymáshoz...