꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

2/38. Valóban féltékeny Luke? ♪

Addig agyaltam a dolgokon, amíg Andy-val ki nem bontakoztunk az ölelkezésből. Belenéztem a szemeibe, ő pedig végig nézett rajtam.

-Amúgy, tényleg dögös vagy.- Húzta ajkait, egy huncut vigyorra.

-Kö..- Megakartam köszönni, de Luke félbeszakított a hisztijével.

-Mikor megyünk már? Elvileg sok mindent el kell intéznünk nem?- Nézett rám és szemeiből leszűrtem, hogy rohadtul nem tetszik neki az, hogy Andy-vel beszélgettem.

-Nem zavar, hogy éppen egy beszélgetésbe, vonyítottál bele?- Förmedtem rá és szúrós szemeket villantottam.

-Engem, az hol érdekelne?- Megforgatta a szemeit és felállt a kanapéról.

-Persze! Hisz téged, csak saját magad az mi érdekel. Hogy miért? Mert te vagy Luke Hemmings, aki rohadtul leszar mindenkit, saját maga körül.- Felment a pumpám. Ránéztem Andy-re. -Ne haragudj! Azt hiszem, hogy ideje lesz mennünk.- Idegesen beletúrtam, a fürtjeimbe.

-Semmi gond!- Mosolygott. -Haza viszlek titeket.- Megsimogatta a vállamat, én pedig mosolyra húztam, az ajkaimat.

-Kö..- Ismét félbeszakított Luke, de most már mellettem állt. Maga felé fordított a karomnál fogva. Andy és én is meglepődtünk. A srácok, rögvest felálltak a kanapéról.

-Emma! Te engem nem ismersz, úgyhogy ne mondj olyan dolgokat rólam, ami nem igaz! Igen is törődöm másokkal is és sajnos, sokszor sokat is!- Förmedt rám. -Veled is törődöm és éppen most is azt teszem! Azért mondtam, hogy ideje menni!- Elengedte a karomat és ott hagyott. Kiment a házból, mi csak értetlenkedve néztünk utána. Andy a fülemhez hajolt.

-Azt hiszem, hogy féltékeny.-

-Micsoda?- Felé kaptam a tekintetem. -Miért lenne féltékeny? Hisz nincs is Luke és én köztem semmi! Luke Hemmings, alapból ilyen kiállhatatlan, személyiség!-

-Te tudod! Szerintem pedig féltékeny.- Vágta rá, majd pedig ő is elindult az ajtó felé.

A francokat féltékeny! Csak imádja, ha nekem valami fáj. Ezért is, előszeretettel tesz nekem keresztbe.

***

Az autóban ülve azon agyaltam, hogy miképp érthette azt Luke, hogy törődik velem. Előkaptam a telefonomat és megnéztem, az 1 órával ez előtt, érkezett sms-t.

Ismeretlen: Szexi vagy, ebben a bőr szerkóban.

Kikerekedett szemekkel fürkésztem a mondatot. Hát ki más írhatta volna, ha nem Luke?

Én: Na jól van, ne szórakozz Luke! Baromira nem vagy vicces. Áruld el, hogy mire volt jó, ez a játék?

Átírtan az ismeretlen, Luke-ra.

Luke: Már semmire!

Értem már! Ja várjunk csak, még sem. Hihetetlen egy az ember.

Luke: Töröld a számom! Kösz!

Én: Ezer örömmel! -.-"

Kitöröltem Luke számát és zsebre vágtam a telefont. Hihetetlenül pipa vagyok, egyszerűen nem tudom felfogni, hogy mi a fenének játszadozik velem. Ha valóban kellettem volna neki, amit mellesleg kétlek, akkor azt miért nem mondta el, a szemembe?
Megrezzent ismét a telefonom.

Ismeretlen: Utállak!

Na ez szánalmas! Egyik percben azt írja, hogy töröljem a számát, de ő ugyanúgy ír.