DEMONSTRATE [HUN] _ BTS JUNGKOOK FANFIC

Szöulba? Az unalmas út..

-Kicsim! Készen vagy? Hamarosan indulunk!

*sóhaj* -Igen apa , mindjárt jövök!

Vetek egy utolsó pillantást az üres szobámra. Végigsimítom az ujjam egy képen amelyen én és Momó pózolunk.

-Hiányozni fogsz...

Majd kinyítom az ajtót és mérgesen becsapom a hátam mögött.
A:Na? Indulhatunk? *megsimogatja a fejem*
V: persze.....
A: Vivi... megtennéd hogy egy kicsit lelkesebben állj hozzá? Az én kedvemért?
V: Nem , apa! Miattad kell Szöulba mennem! Ez legyen neked elég szívesség....
A: Ne beszélj nekem vissza!
V *gondolatban* Habár ha jobban belegondolok , nem kell néznem az ocsmány fejét amíg Szöulban unom az agyam....

*Begyújtja az autó motorját*
Unottan bámulok ki egész úton. A fülhallgató a fülembe van és üvölt a zene , hogy még véletlenül se kelljen beszéljek apámmal . Lehúnyom a szemem. Eszembejut Momo. Mit csinálhat most ? Írok is neki egy SMS-t..

5:30 Vivi üzenete: Szia 😁

Nincs válasz.. Unottan kikapcsolom a telefont. Szemeim könnyesek. Elhatározom , hogy alszok egy picit.

Hirtelen felébredtem a telefonom pittyenésére. Kint már sötét van. Húha én aztán 'nagyon keveset' aludtam.

7:01 Momo üzenete : Szia! Annyira hiányzol 😢😢 Értél oda Szöulba? Minden rendben van?

V: Apa mikor érünk oda?

Apa biccent egyet előre ahol egy táblán írja nagy betűkkel : Szöul.
Nagyot sóhajtok. Gyorsan visszaírok Momo-nál

7:05 Vivi üzenete : Te is nekem 😟 Épp most érkeztünk meg Szöulba. Meg kell keressük nagymamám házát. Az még eltarthat egy darabig.

Tejóisten! Mekkora tömeg. Kinézek a az ablakon.
Hét fiú áll egy épület előtt. Minden lány fotót és visítoz meg ugrál. Kérdő tekintettel apámat nézek.

A: Én se tudok többet nálad. Ne nézz így.

Mind a hét fiú nagyon jóképű

Egyikük folyton néz engem. Nagyon zavarba hozó... ekkor pittyen a telóm.

7:10 Momo üzenete : Felhívhatlak?

Gondolkodók egy pár percig

7:12 Vivi : Igen persze

Móló hivott egyből

M: Sziaaaaaa
V: Aish! Most megsüketültem!
M: Bocsika . Na? Mi újság?Milyen Szöul?
V: Nagy. Mindenütt tömbházak. Vakító fények. Óriási reklamtáblák. Összességébe ennyi. Ja és kábé 15 perce ülünk a kocsiban egy tömeg visítozó lány miatt.
M: mi...?
V: Tömeg van és hèt fiú miatt visongnak.
M: Ahha.
V: na végre elvonultak!
M: Oké én most hagylak! Megyek fürdeni. Majd írj ha megérkeztél! Szia
V: Oké szia!

*sóhaj*

A: Kicsim ébredj! Megérkeztünk
V: Mi?

Mikor aludtam el?? Alá kinyítja a kocsi ajtaját.
A: Gyere be , nagyi már biztos vár.

???: Vivike! Hát megérkeztél?
V: Nagyi a szívbajt hoztad rám! 😱
Nagyi: Jaj. Bocsánat 😶😔
V: Nem baj *megölelem nagyit*
N: Gyere csak gyere! Megmutatom a szobádat!

Wow😲 Ez a hát aztán nem semmi. Nagyon tágas. Hogyhogy nagyi egyedül él itt??

Nagyi benyit egy szobába. Azta.. 😮 Az aztán a szoba 😰😰 Ez csodaszép.
N: nézz körül, lemegyek beszélni apáddal.

Bólintok. És ahogy becsukódik az ajtó , kipróbálom az ágyat. De puha! És kényelmes *-*

*sötétség*

Vivi álmában :

??:Vivien...
V: K-ki van ott?
??: Vivi ne hogy neki!
??: Ne bízó meg benne!
V: kiről beszéltek? 😠
??: Csak tetteti hogy szeret
??: Során volt ő szerelmes még senkibe
Momo: Te vagy a kiválasztott!
?: Dehogyis
M: Vivi különleges! Nem olyan mint a többi lány!
?: Majd meglátjuk...
M: Vivi! Bizonyítsd be! [Demonstrate]

N: VIVI ÉBRESZTŐ

Mi a.. mi volt ez az álom ..
V: Már reggel van? 😩
N: Igen és holnap iskola. Addig nézzünk körül ketten a lakásban. Megmutatom mindent!

Nagymama tartotta bennem a lelket , mióta anyu elment.
Hirtelen megragadta a kezem és kihúzott az ajtón. Intett , hogy kövessem. Megmutatta a fürdőt, a konyhát , a nappalit , az ebédlőt.. amikor meg az emeletre indultunk , akkor láttam a lépcső melletti falra akasztva egy képet .
Én voltam rajta és egy fiú..